Az ERFA az EU kohéziós politikáját szolgálja; célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok orvoslása, valamint a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség, az innováció és a fenntarthatóság támogatása révén. Megvalósítja az Unió politikai prioritásait, különösen a zöld és digitális átállást.
Az ERFA-n belül az Interreg programok a határon átnyúló (Interreg A és IPA), a transznacionális (Interreg B) és a régióközi (Interreg C) együttműködést támogatják.
A Kohéziós Alap (KA) szintén azoknak az alapoknak az egyike, amelyeken keresztül az uniós kohéziós politika megvalósul. Olyan tagállamokat céloz meg, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át, és amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat és a környezetvédelem területén támogatnak projekteket.
Az ERFA/KA igazgatása túlnyomórészt megosztott irányítással zajlik, ezért az irányító hatóságokat és a partnerországokat bízzák meg a finanszírozás elosztásával és egy olyan irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozásával, amely gondoskodik arról, hogy az alap forrásait az elfogadott programoknak megfelelően használják fel (ez utóbbiakat szintén többszintű kormányzási megközelítés keretében, a partnerség elvével összhangban dolgozzák ki és valósítják meg).
Az illetékes irányító hatóságok az ERFA-programok végrehajtásához az egyedi igényekhez igazított projektekre vonatkozó pályázati felhívást tesznek közzé. További részletekért látogasson el hazája irányító hatóságának honlapjára!
Ezenkívül létezik egy speciális, közvetlen irányítású ERFA-eszköz is, az ún. interregionális innovációs beruházások (I3).
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról és az európai területi együttműködésről szóló rendeletekben konkrétabb előírások szerepelnek.
• Az Interreg esetében a szervezeteknek a 27 uniós tagállam egyikében (beleértve a szigeteket és a legkülső régiókat is) vagy valamelyik partnerországban kell székhellyel rendelkezniük.
• A 2021–2027 közötti időszakban a Kohéziós Alap forrásaiból Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia részesül.