Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az EU elkötelezett amellett, hogy nemzetközi kapcsolatai keretében előmozdítsa Európa sokszínű kultúráját. Az EU részese a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménynek, amely a legfontosabb keretegyezmény ezen a területen.

2007 óta az európai kulturális menetrend három fő célkitűzésének egyike a kultúra mint az EU nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének előmozdítása. Ezt a kötelezettségvállalást a Bizottság a 2018-as új európai kulturális menetrend keretében megújította.

Az EU külső kulturális stratégiája

A Bizottság a kulturális kapcsolatokra vonatkozó hatékony stratégia kialakítása érdekében:

• kulturális intézetek és szervezetek támogatásával nagyszabású feltérképezési és konzultációs folyamatot hajtott végre 54 országban a „Kultúra az EU külkapcsolataiban” elnevezésű előkészítő intézkedés keretében. Ennek nyomán egy sor országjelentés, ajánlás és egy zárójelentés született a kultúrával kapcsolatos uniós szintű stratégiai megközelítés kialakításának módjáról;
• konzultált a legfontosabb érdekelt felekkel azokról a lehetséges célkitűzésekről, elvekről és hozzáadott értékről, amelyek megalapozzák a kultúra stratégiaibb megközelítését az Unió külkapcsolataiban.

Ez előkészítette a terepet az „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” elnevezésű közös közlemény számára, amely az Unió nemzetközi kulturális együttműködésének sarokköve. A stratégia három fő célkitűzése a következő:

1. A kultúrában és a kreativitásban rejlő potenciál kibontakoztatása a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében

A kultúra az inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés forrása, és a kreatív termékek globális kereskedelme a gazdasági bizonytalanság ellenére tovább bővült az elmúlt években.

2. A béke előmozdítása és a radikalizálódás elleni küzdelem a kultúrák közötti párbeszéd révén

A kultúrák közötti párbeszéd elősegítheti a megértést a társadalmakon belül és a társadalmak között. Ráirányítja a figyelmet a kulturális sokszínűségben rejlő értékekre és az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára.

3. A kulturális örökség terén folytatott együttműködés megerősítése

A kulturális örökség a kulturális sokszínűség egyik fontos és védelemben részesítendő kifejezési módja. Az EU fontos szerepet játszhat a világ kulturális örökségének megőrzésében azáltal, hogy képzést, készségfejlesztést és tudástranszfert biztosít a partnerországok számára.

Az új stratégia sikeréhez elengedhetetlen az összes érdekelt fél bevonása és aktív szerepvállalása. Az érdekelt felek a következők:

• a partnerországok kormányzatai,
• a helyi kulturális szervezetek és a civil társadalom,
• a Bizottság,
• az Európai Külügyi Szolgálat,
• az Európai Parlament,
• egyéb uniós intézmények,
• az EU tagállamai és azok kulturális intézetei. 

Számos szereplő merített inspirációt ebből a keretből, és szorgalmazta a kultúra stratégiai megközelítését az EU külkapcsolataiban:

• Az uniós tagállamok elfogadták az uniós stratégiai megközelítésről szóló tanácsi következtetéseket, a kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetéseket, valamint a kulturális sokszínűségről és a kultúrák közötti párbeszédről szóló tanácsi következtetéseket. A Tanács jelenlegi, 2023–2026-os időszakra szóló kulturális munkatervében felvázolt négy prioritás egyike a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése.
• Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája a kulturális diplomáciát a közös külső tevékenységek új területeként határozta meg. A fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzus elismeri a kultúra gazdaságban betöltött fontos szerepét és hajtóerejét.
• Az Európai Parlamentnek az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló állásfoglalása, valamint az e területre vonatkozó előkészítő intézkedése
• A civil társadalom, különös tekintettel a More Europe (Több Európát) kezdeményezésre

Regionális együttműködés

Az EU regionális csoportokon, nemzetközi szervezeteken és az egyes országokkal kialakított egyéni kapcsolatokon keresztül támogatja a kulturális együttműködést és szakpolitikai párbeszédet az EU-n kívüli országokkal.

Tagjelölt és potenciális tagjelölt országok

Az EU Kreatív Európa programja támogatja Európa kulturális és kreatív ágazatait. Az egész régió részt vesz a Kreatív Európa program Kultúra alprogramjában.

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) támogatja a Nyugat-Balkánt az uniós csatlakozásra való felkészülésben, és a kétoldalú és a regionális támogatás ötvözésével elősegíti a határon átnyúló együttműködést. Az eszköz keretében végrehajtott tevékenységek közé tartozik például a Nyugat-Balkánnal folytatott kulturális együttműködési projektekre, valamint a Nyugat-Balkánon a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni közös küzdelemre vonatkozó felhívás, amelyet az EU és az UNESCO közösen bonyolít le.

A technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) nevű eszköz és az ikerintézményi program.

Az Interreg B, amely támogatja a transznacionális együttműködést. Három programja részben a Nyugat-Balkánra terjed ki (ADRION, DUNA és Balkán – földközi-tengeri térség).

Szomszédságpolitikai partnerországok

A kulturális együttműködés része az EU európai szomszédságpolitikájának (ENP), amely a következő országokra terjed ki: Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Moldova, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna.

A kulturális projekteket az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében finanszírozzák.  Ez az eszköz kétoldalú, regionális és határon átnyúló együttműködési programokat tartalmaz, valamint a technikai segítségnyújtási és információcsere (TAIEX) nevű eszközt és az ikerintézményi programot foglalja magában.

Az EU 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Kreatív Európa program elősegítette az együttműködést azáltal, hogy a szükséges feltételek teljesítése esetén lehetővé tette az országok teljes körű részvételét. A program tagjává vált Grúzia, Moldova, Örményország, Tunézia és Ukrajna.

Déli partnerség

Az EU és a régió közötti kapcsolatok alapját az európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról, az EU globális stratégiája és a felülvizsgált európai szomszédságpolitika képezi. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó déli regionális stratégiai dokumentum a célkitűzések között sorolja fel e partnerség kialakítását, különös hangsúlyt fektetve a civil társadalom támogatására, valamint a csereprogramok és az emberek közötti kapcsolatok lehetőségeinek fokozott megteremtésére, különösen a fiatalok körében. A déli régióra vonatkozó többéves indikatív program egyik prioritása az ellenálló képesség megteremtése és a stabilitás előmozdítása, többek között a kultúra és az ifjúságügy területén.

Ez egy új, az ifjúságot és a kultúrát támogató program finanszírozásához vezetett a déli szomszédságban. Az ifjúságügyi elem a SAFIR projekten keresztül előmozdítja a fiatalok aktív részvételét a befogadó és demokratikus társadalmak kialakításában. A kulturális elem támogatja a kultúrát mint a foglalkoztatás, a demokratizálódás, a tolerancia és az ellenálló képesség mozgatórugóját a régión belül. 2018 előtt a Med-Culture regionális program 9 dél-mediterrán partnerországot támogatott a kulturális ágazathoz kapcsolódó kulturális politikák és gyakorlatok kidolgozásában és tökéletesítésében.

Keleti partnerség

Az EU keleti partnersége az „Emberek közötti kapcsolatok” elnevezésű 4. többoldalú platform révén biztosít keretet a kulturális együttműködéshez.

Az EU4Culture program célja a kultúra, a gazdasági növekedés, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és tapasztalatok előmozdítása közötti kapcsolódási pontok megerősítése.

A keleti partnerség kulturális programja kormányzati szinten támogatta a partnerek kultúrpolitikai reformtörekvéseit, és hozzájárult a kulturális és kreatív ágazatok szereplői szakmaiságának javításához. Kapacitásépítési tevékenységei mellett a program számos, a kulturális politika reformjára összpontosító projektet is támogatott.

Fejlődő országok

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének részét képező fenntartható fejlődési célok arra szolgálnak, hogy a fenntartható fejlődés mindenki számára valósággá váljon.  A kultúra számos fenntartható fejlődési cél megvalósításához hozzájárul. A humán fejlődés előmozdítójaként és fontos alkotóelemeként a kultúra hozzájárulhat a következőkhöz:

• gazdasági növekedés és munkahelyteremtés,
• a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása,
• az emberi jogok és a demokratikus értékek tiszteletben tartása,
• aktív civil társadalom kialakítása,
• a konfliktusok megelőzése,
• társadalmi befogadás.

A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus értelmében az EU fejlesztési munkájának nagy részében a kultúra területén végzett tevékenységek is helyet kaptak. A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részeként az Európai Unió 300 millió eurót fektetett be a kulturális partnerségi együttműködés javítására irányuló intézkedésekbe, különösen a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközön, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön, az Európai Fejlesztési Alapon és a Horizont 2020 programon keresztül. 

A közelmúlt projektjei a következőkre irányulnak: a kulturális örökség rehabilitációja, valamint a turizmus, a munkalehetőségek előmozdítása és a készségfejlesztés, a kulturális és kreatív iparágak, illetve ezek irányításának támogatása a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében, a kultúrák közötti párbeszéd, a véleménynyilvánítás szabadsága és kulturális jogok biztosítása a társadalmi kohézió, a tolerancia, a polgárság, a béke és a stabilitás érdekében.

A finanszírozás olyan programokból származik, mint az „Út az életképes kulturális iparág felé” elnevezésű új AKCS–EU program (40 millió euró), a CREATIFI – A kreatív iparág finanszírozására vonatkozó kezdeményezés (20 millió euró), a karibi térség kulturális örökségével kapcsolatos együttműködést célzó TransCultura program (15 millió euró) és más kezdeményezések.

Az Európai Bizottság által 2019. június 16. és 18. között Brüsszelben megrendezett „Kultúra a jövőért” elnevezésű nemzetközi kollokvium során elfogadták a „Kultúra a jövőért kiáltvány – A befogadó fejlődés szolgálatába állított kreativitás, innováció és párbeszéd jövőképe” című dokumentumot.

Stratégiai partnerek

Az EU emellett 10 stratégiai partnerséget alakított ki a következő országokkal: Brazília, Dél-Afrika, Egyesült Államok, India, Japán, Kanada, Kína, Koreai Köztársaság (Dél-Korea), Mexikó és Oroszország.

Dél-Korea

A kulturális együttműködésről szóló EU–Korea jegyzőkönyvet 2009-ben kötötték meg az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás keretében. A jegyzőkönyv keretet szab a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások cseréjének – többek között az audiovizuális ágazatban történő – megkönnyítése, valamint az ilyen cserékre vonatkozó feltételek javítása érdekében folytatott együttműködésnek a két fél között.

A jegyzőkönyv értelmében az EU és Korea létrehozott egy kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottságot, hogy felügyelje a jegyzőkönyv végrehajtását. Az ülésekre évente egyszer kerül sor az EU-ban vagy Koreában, és azok keretében az előadóművészetek (Uniós díszvendég a 2018-as Performing Arts Market Seoul rendezvényen), az építészet (Fiatal Tehetségek építészeti díja), a városok közötti együttműködés (Európa kulturális fővárosai), a kulturális örökség és az audiovizuális ágazat területén folytatott együttműködésre összpontosítottak.

Kína

A Kínával folytatott kulturális együttműködésre elsősorban a magas szintű, „népek közötti párbeszéd” (People to People Dialogue) keretében került sor. A legutóbbi, 2017-es párbeszéd magában foglalta az Európa kulturális fővárosai és Kelet-Ázsia kulturális városai (CCEA) közötti együttműködésről szóló fórumot, amely egy uniós tanulmányon alapult.

A Kínával kapcsolatos egyéb kezdeményezések közé tartoznak a következők:

• a II. EU–Kína kereskedelmi projekt, amely a bevált gyakorlatok cseréje révén támogatta a kulturális és kreatív iparágakról folytatott szakpolitikai párbeszédet;
• az uniós–kínai kulturális és kreatív környezet közös feltérképezése.

Nemzetközi szervezetek

UNESCO

Az EU és valamennyi tagállama részese a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezménynek. Az egyezmény keretet biztosít az EU külkapcsolataira vonatkozó kultúrpolitikához, a kereskedelmi és fejlesztési együttműködést is beleértve.

Az EU és az UNESCO együttes nyilatkozatot adott ki, amelyben ismételten megerősítették a közös értékeket, többek között az emberi méltóság és jogok tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a jogállamiságot, és mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságát. Az UNESCO tevékeny partnerként vett részt a kulturális örökség európai évében (2018), és jelenleg is számos uniós projektet hajt végre a kulturális örökség területén.    

Európa Tanács

Az Európa Tanács az EU fontos nemzetközi partnere, különösen a kulturális örökség ágazatában. Az Európa Tanács a kulturális örökség európai évében (2018) is aktív partneri szerepet vállalt. A folyamatban lévő közös projektek közé tartozik a „Faro szellemében: fokozott együttműködés a kulturális örökség területén”, amely népszerűsíti az Európa Tanács a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezményében (Farói Egyezmény, 2005) foglalt elveket, valamint a Kulturális Örökség Napjai.

Kultúra és kereskedelem

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az EU valamennyi többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalása során kellő figyelem háruljon a kulturális szempontokra, és hogy ezek a tárgyalások ne terjedjenek ki az audiovizuális szolgáltatásokra.
Az EU például az EU–CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodás keretében megkötötte a kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv célja a kulturális és audiovizuális cserék további előmozdítása konkrét együttműködési kereteken belül, összhangban az UNESCO-egyezmény kulcsfontosságú rendelkezéseivel (a fejlődő országok művészei, kulturális javai és szolgáltatásai számára biztosított preferenciális elbánásról szóló 16. cikk).
Az Európai Bizottság a Kreatív Európa programon keresztül nem uniós országokkal lebonyolított kulturális és audiovizuális projekteket támogat.

Transzverzális kezdeményezések, uniós vezetésű kulturális platformok és díjak

Az „Európai kulturális terek” projekttel kapcsolatos előkészítő intézkedéseket az EUNIC intézetek (az EU nemzeti kulturális intézetei) hajtják végre azzal a céllal, hogy innovatív együttműködési modelleket határozzanak meg az európai és a harmadik országok helyi szereplői között, támogatva ezáltal a helyi szinten releváns kulturális projekteket. Az USA-ban például a „The Grid” elnevezésű projekt a szilícium-völgyi EUNIC, az EU washingtoni küldöttsége és más partnerek közötti együttműködés. A „The Grid” projekt beépíti a művészeti gondolkodást az új technológiák fejlesztésébe, és elindítja a művészek, a technológiai szakemberek és az európai, szilícium-völgyi és azon kívüli döntéshozók közötti párbeszédet. Az Urban Cult Lab’Africa hat nyugat-afrikai fablabot – digitális gyártással foglalkozó laboratóriumot – hoz létre azzal a céllal, hogy közösen kulturális rendezvényeket, többek között művészeknek szóló rezidensprogramokat, élő eseményeket és kiállításokat szervezzenek.

Létrejött egy uniós kulturális diplomáciai platform, amely tanácsot ad a külső kultúrpolitikával kapcsolatban, elősegíti a hálózatépítést, tevékenységeket bonyolít le a kulturális érdekelt felekkel, és kulturális vezetői készségeket fejlesztő képzéseket dolgoz ki. A kulturális diplomáciai platform működésének négy évéből szerzett tapasztalatok alapján 2020 áprilisában elindult a kulturális kapcsolatok platformja, amely globális hatókörrel rendelkezik. A projektet a Goethe Intézet, az IETM (Kortárs előadóművészek nemzetközi hálózata), a Sienai Egyetem és az Európai Kulturális Alapítvány vezette konzorcium hajtotta végre.

A Fiatal Tehetségek építészeti díja (YTAA) végrehajtásáért a Mies van der Rohe Alapítvány felel a Kreatív Európa program támogatásával, és bizonyos ázsiai és latin-amerikai országok részvételét is üdvözli. A díj a közelmúltban végzett építészek, várostervezők és tájépítészek tehetségét ismeri el, és megkönnyíti számukra, hogy kapcsolatot teremtsenek az ágazat fő európai szereplőivel.

Végezetül az EU küldöttségei és irodái kulcsfontosságú partnerek a székhelyük szerinti országok kulturális szereplőivel folytatott együttműködés és partnerségek kialakításában.   Az uniós küldöttségek segíthetnek a helyi igények és lehetőségek azonosításában, biztosítva, hogy az intézkedések megfelelően illeszkedjenek a helyi kulturális összefüggésrendszerbe, valamint bevonják a helyi lakosságot, miközben az EU stratégiai célkitűzéseit szolgálják. Az uniós küldöttségek kulturális kapcsolattartó pontjai a fejlesztés és a külkapcsolatok kulturális dimenziójára vonatkozó képzésben részesülnek annak érdekében, hogy hatékonyabban terjesszék a bevált gyakorlatokat. 

A jövőbeli Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) lesz az EU fő pénzügyi eszköze, amely hozzájárul a szegénység felszámolásához, és a fenntartható fejlődés, a jólét, a béke és a stabilitás előmozdításához a 2021 és 2027 közötti időszakban. Az eszköz a kulturális és kreatív ágazatokat is segíti.

A Kreatív Európa program – az egyetlen olyan uniós program, amely kizárólag a kulturális és kreatív ágazatok támogatására összpontosít – a 2021 és 2027 közötti időszakban bizonyos mértékig nyitva áll a harmadik országokkal folytatott együttműködés előtt.