Miért létfontosságú a társadalmi kohézió Európa számára?

Európa számos válsággal küzdött meg az utóbbi időben, most pedig növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel, populizmussal, radikalizálódással és egyéb fenyegetésekkel néz szembe. A kultúra szerepének támogatása alapvető eleme a társadalmi kohézió megteremtésének. A kultúra elengedhetetlen a konfliktusok elkerüléséhez és megoldásához. Ideális eszköz a nyelvi akadályok kiküszöbölésére, az emberek közötti kapcsolatok erősítésére és a társadalmi kohézió elmélyítésére – a menekültek, migránsok és a befogadó lakosság között is. Megakadályozza, hogy az emberek – kulturális identitásukból, társadalmi-gazdasági helyzetükből, életkorukból és egyéb tényezőkből adódóan – a társadalom peremére szoruljanak.

A kulturális részvétel javítja az egészséget és a jóllétet is. Az európai kulturális örökséghez kapcsolódó helyszínek közelsége javíthatja az életminőséget, míg a kultúrához való hozzáférés a pszichés jóllét egyik legfontosabb meghatározó tényezője.

A Bizottság szerepe

A Bizottság célja a társadalmi kohézió erősítése a kultúra és a kulturális élet népszerűsítése, valamint a kultúrához való hozzáférésnek a polgári szerepvállaláson, a kulturális kezdeményezések előmozdításán, illetve az egyéni szerepvállalás és a demokratikus tudatosság egyre erősebb érzésén keresztül történő fokozása révén.

A Bizottság e területre irányuló szakpolitikái és kezdeményezései különös figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű csoportok – például a fiatalok, az idősebb nemzedékek, a fogyatékossággal élők, a migránsok és menekültek, valamint a szegénységben vagy anyagi nélkülözésben élők – érdekeire és szükségleteire.

A kohéziót és jóllétet elősegítő lehető legeredményesebb gyakorlatok érdekében ösztönözni kell az együttműködést más területekkel, például az oktatással, a szociális és egészségügyi ellátással, a tudománnyal és a technológiával, valamint a regionális és városfejlesztéssel.

A kultúra és a társadalmi kohézió uniós támogatása

Levonjuk a tanulságokat

A Bizottság számos olyan kezdeményezésben vállalt vezető szerepet, amelyek a társadalmi kohézió és jóllét szolgálatába állítják a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő erőt. A Bizottság 2008 óta kulturális politikájának egyik kiemelt területeként kezeli a társadalmi kohéziót. E tekintetben különösen jelentős kezdeményezés a kultúrák közötti párbeszéd európai éve (2008) és az Interkulturális Európáért Platform (2008–2013).

2017 és 2019 között a Bizottság nyitott koordinációs módszerrel dolgozó, az uniós tagállamok szakértőiből álló csoportot is összehívott, amely iránymutatásokat dolgozott ki a szakpolitikai döntéshozók és a kulturális intézmények számára „A társadalmi befogadástól a társadalmi kohézióig: a kulturális politika szerepe” (2019) témában.

A 2016 és 2017 közötti időszakban az Európai Bizottság egy másik nyílt koordinációs csoportot is összehívott, melynek az volt a feladata, hogy megvitassa, hogyan lehet előmozdítani a migránsok és menekültek integrációját a művészetek és a kultúra révén.

A kulturális közintézmények társadalmi kohéziót elősegítő küldetését bemutató másik fontos dokumentum „A művészeti és kulturális közintézmények szerepe a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításában” című jelentés (2012–2014). A jelentés azt hivatott elősegíteni, hogy a kulturális közintézmények, művészek és közösségek, valamint a szakpolitikai döntéshozók mindenki javára kamatoztassák a kultúrában rejlő lehetőségeket.

Felkészülünk a jövőre

A 2018-ban elfogadott új európai kulturális menetrend tovább erősítette a kulturális politika szociális dimenzióját.

A Covid19-világjárvány után, mely óriási hatást gyakorolt a mindennapi életünkre, az Európai Unió nagyobb figyelmet szentel annak, milyen fontos szerepet játszik a kultúra az egészség és a jóllét szempontjából, és arra törekszik, hogy az ebben rejlő előnyöket nagyobb léptékben és stratégiaibb módon aknázza ki.

Az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság már 2020-ban szervezett egy online műhelytalálkozót az uniós tagállamok számára a kultúra és a tevékeny időskor, valamint a kultúra, az egészség és a jóllét témájában. A műhelytalálkozó részét képezte a Tanács 2019–2022-es kulturális munkatervének.

2021-ben indult a „Kultúra és jóllét az EU-ban: alulról felfelé történő szakpolitika-alkotás” előkészítő intézkedés azzal a céllal, hogy megkönnyítse az ismeretek és tapasztalatok cseréjét az európai, nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő döntéshozók és gyakorlati szakemberek között. Ezt az intézkedést az Európai Parlament finanszírozza az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság támogatásával.

Az intézkedés végrehajtására kiválasztott „Kultúra az egészségügyért” (CultureForHealth) projekt arra irányul, hogy valódi szakpolitikai változást idézzen elő minden szinten. Ennek érdekében az egészségügyön, a kultúrán, az oktatáson és a szociális ágazaton átívelően elősegíti a széles körű kutatást, feltérképezi a meglévő szakpolitikákat és kezdeményezéseket, és kísérleti projekteket működtet hat uniós országban. A „Kultúra az egészségügyért” 2022. november 16-án jelentést tett közzé, amely több mint 300 tudományos tanulmány megállapításait és 500-nál is több olyan projekt eredményeit ismerteti, amelyek azt mutatják be, hogyan járul hozzá a művészet és a kultúra az egészséghez és a jólléthez.

Jelenleg a Kreatív Európa program az ehhez a területhez kötődő projektek fő finanszírozási forrása. Emellett az Erasmus+, a Horizont 2020 és a Horizont Európa is finanszírozott, illetve finanszíroz olyan projekteket, amelyek összekapcsolják a kultúrát az egészséggel és a jólléttel. A „Kultúra: az egészség és a jóllét egyik mozgatórugója az EU-ban” című, 2022 novemberében megjelent tájékoztató olyan bevált módszereket ad közre, melyek kidolgozására az említett finanszírozási programok keretében került sor.

Szintén 2022 novemberében az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös szemináriumot szervezett a kultúra egészségre és jóllétre gyakorolt hatásáról. A szemináriumon különféle hátterű előadók – többek között orvosok, kulturális szereplők, építészek és települési önkormányzatok illetékes munkatársai – vettek részt Európa minden szegletéből.

Párbeszéd a civil társadalommal

A társadalmi befogadás az EU és a civil társadalom közötti, „A kultúra hangja” (Voices of Culture) elnevezésű strukturált párbeszéd napirendjén is szerepel. Ezzel összefüggésben a következő témákban került sor megbeszélésekre az érdekelt felekkel:

• A kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása és a közösségek összekötése a kultúra révén a közös nyilvános terekben (2016)
• A kultúra szerepe a menekültek és migránsok befogadásának előmozdításában (2016)
• Társadalmi befogadás: partnerség más ágazatokkal (2017–2018)
• A menekültek és migránsok befogadása a kultúrán keresztül (2019)
• A kultúra szerepe az EU nem városi területein (2019)

2022-ben a „Kultúra hangja” strukturált párbeszéd többek között az „Ifjúság, a mentális egészség és a kultúra” kérdéskörével foglalkozott. Az erről a témáról folytatott párbeszéd eredményeként jelentés készül majd arról, hogy a kulturális és kreatív ágazatok milyen szerepet játszanak a fiatalok mentális egészségének javításában. Ez a jelentés várhatóan 2023 elején jelenik meg. A megbeszélések keretdokumentuma itt olvasható.

Melyek a következő lépések?

A Kreatív Európa program keretében a Bizottság rendszeresen meghirdet felhívásokat EU-n belüli és kívüli tevékenységekre. A projektek segíthetik például a kultúrák közötti párbeszédet, a menekültek és migránsok integrációját, valamint a fizikai és mentális egészségügyi problémákkal küzdő művészeket és közönséget.