Európa kulturális öröksége a kulturális és kreatív kifejezésmódok gazdag és sokszínű mozaikja. Ezt az európaiak korábbi nemzedékei hagyták ránk, és a jövő generációja számára is örökségül szolgál majd.

Magában foglal természeti, ember által épített helyszíneket és régészeti lelőhelyeket, múzeumokat, műemlékeket, műalkotásokat, történelmi városokat, irodalmi, zenei és audiovizuális alkotásokat, valamint az európai polgárok ismereteit, gyakorlatait és hagyományait.

A kulturális örökség gazdagítja a polgárok életét, a kulturális és kreatív ágazatok hajtóerejeként működik, és szerepet játszik Európa társadalmi tőkéjének megteremtésében és megerősítésében. Emellett a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió szempontjából is fontos erőforrás, amely lehetőséget kínál a városi és vidéki területek fellendítésére, valamint a fenntartható turizmus előmozdítására.

Az EU szerepe és intézkedései

Ugyan az e területre irányuló politikák elsősorban a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok felelősségi körébe tartoznak, az EU elkötelezett amellett, hogy számos szakpolitikán és programon keresztül megőrizze és gazdagítsa Európa kulturális örökségét.

Európa kulturális örökségének támogatásáról számos uniós szakpolitika, program és finanszírozási forma gondoskodik. Ezek közül kiemelendő a Kreatív Európa program. A kulturális örökséget egyre inkább figyelembe vevő, egyéb területekre irányuló uniós szakpolitikák felölelik a kutatást, az innovációt, az oktatást, a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást, a regionális politikákat és a digitális politikákat. Következésképpen a kulturális örökség témájában a Horizont 2020, az Erasmus+, az Európa a polgárokért és az európai strukturális és beruházási alapok keretében igényelhető támogatás.

Az uniós tagállamok az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Miniszterek Tanácsa, valamint a nyitott koordinációs módszer révén folytatnak szakpolitikai együttműködést a kulturális örökséggel kapcsolatban. A 2019 óta működő, kulturális örökséggel foglalkozó bizottsági szakértői csoport tanácsokkal szolgál a kulturális örökségre irányuló uniós szakpolitikák végrehajtásához. Magában foglalja a tagállamokat, a társult országokat, az európai kulturális örökséggel foglalkozó hálózatokat, a civil társadalmi szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket, valamint az uniós intézményeket.

A kulturális örökségért való fellépés európai kerete

Uniós szinten az egyik legfontosabb eszköz a kulturális örökségért való fellépés európai kerete (2018), amely a kulturális örökséghez kötődő tevékenységek európai szintű közös kialakítását tükrözi. A program a kulturális örökség európai évének (2018) a siker tartós hatás elérését célzó megragadására és fokozására irányuló törekvéseire épül. A keret négy alapelvet és öt főbb, további intézkedéseket igénylő területet határoz meg az európai kulturális örökség esetében:

4 alapelv

• Átfogó megközelítés
• Általános érvényesítés és integrált megközelítés
• Tényekkel alátámasztott szakpolitikai döntéshozatal
• Több érdekelt felet érintő együttműködés

5 olyan terület, amely további intézkedéseket igényel

• Befogadó Európa: részvétel és hozzáférés mindenki számára
• Fenntartható Európa: intelligens megoldások a koherens és fenntartható jövő érdekében
• Ellenállóképes Európa: a veszélyeztetett örökség védelme
• Innovatív Európa: a tudás és a kutatás mozgósítása
• Erősebb globális partnerség: a nemzetközi együttműködés erősítése