Az Európai Bizottság és az Európai Unió 27 tagállama közötti kultúrpolitikai együttműködés az Európai Unió Tanácsában – az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanácsban – és annak előkészítő szervében, a Kulturális Bizottságban zajlik.
A Bizottság elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, konkrétan a kultúra területén pedig a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának.
A szélesebb körű együttműködés keretében az EU intézményeinek és a tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a civil társadalmi szervezetekkel, a kulturális szféra érdekelt feleivel és más szereplőkkel, például a városokkal és régiókkal, illetve nemzetközi szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) is.
Együttműködés a tagállamokkal
A nyitott együttműködési módszer révén az uniós tagállamok képviselői gyakorlati és strukturált módon tudnak egyeztetni egymással. Ez a módszer elősegíti a szakpolitikák és finanszírozási rendszerek kialakításával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét. Ösztönzi a problémás kérdések közös értelmezését, és segít konszenzust kialakítani a megoldásokkal és azok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban.
A nyitott koordinációs módszer keretében a tagállamok által kinevezett szakértők 18 hónap alatt 5–6 alkalommal találkoznak, hogy szakpolitikai ajánlásokat, útmutatókat és eszköztárakat készítsenek, amelyeket később Európa-szerte közzétesznek. A Bizottság felel a nyitott koordinációs módszer megszervezéséért, otthont ad az ülések többségének, és támogatja a nyitott koordinációs módszer szerint dolgozó szakértői csoportok munkáját a szakpolitikák aktualizálása és szakdokumentumok, pl. tanulmányok készítése terén.
A nyitott koordinációs módszert alkalmazó szakértői csoportok 2008 óta üléseznek a rendszeresen. A közelmúltbeli ülések témái:
- A kultúra mint a fenntartható fejlődés hajtóereje (2022)
- A kulturális örökség éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának megerősítése (2022)
- Többnyelvűség és fordítás (2022)
- Audiovizuális koprodukciók (2022)
- Magas színvonalú építészet és lakókörnyezet (2021)
- A művészek jogállása és munkakörülményei (közzététel 2023 közepén)
A 2015–2018-as kulturális munkaterv időszakában a nyitott koordinációs módszer szerint dolgozó szakértői csoportok a következő jelentéseket készítették:
- A társadalmi befogadástól a társadalmi kohézióig: a kulturális politika szerepe (2019)
- Fenntartható kulturális turizmus (2019)
- Európai filmek mozgásban (2019)
- A kulturális örökséghez kötődő szakmákkal kapcsolatos készségek, képzés és tudástranszfer terén folytatott együttműködés előmozdítása az Európai Unióban (2019)
- A közpolitikák szerepe a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő vállalkozási és innovációs potenciál fejlesztésében, valamint A vállalkozói készséggel és az innovációval kapcsolatos uniós szakpolitikák és tanulmányok áttekintése (2018)
- Participatív kormányzás a kulturális örökség vonatkozásában (2018)
- Hogyan mozdíthatja elő a kultúra és a művészet a kultúrák közötti párbeszédet a migrációs és menekültügyi válság kontextusában? (2017)
- A kultúrához való hozzáférés digitális eszközök révén történő előmozdítása: a közönségfejlesztésre vonatkozó politikák és stratégiák (2017) és ezen belül Az olvasás népszerűsítése a digitális környezetben (2016)
Párbeszéd a kulturális és kreatív ágazatokkal
A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az új európai kulturális menetrend keretében megerősíti a kulturális és kreatív ágazatok szervezeteivel folytatott párbeszédet. Ez az együttműködés a menetrend sikeres végrehajtásának egyik előfeltétele.
A Bizottság közös fórumot biztosít az érdekelt feleknek és a döntéshozóknak, hogy az ágazati fejlemények és szükségletek figyelembevételével megvitassák az egyes szakpolitikai prioritásokhoz és témákhoz tartozó legfontosabb kérdéseket. Az intézmény célja, hogy megerősítse a kulturális ágazat érdekképviseleti képességét az európai szintű kultúrpolitikai vitákban, és egyúttal szorosabb együttműködésre ösztönözze az ágazati szereplőket.
„A kultúra hangja” a Bizottság által 2015 óta támogatott konkrét strukturált párbeszéd, mely keretet biztosít az uniós civil társadalmi érdekeltek és az Európai Bizottság közötti megbeszélésekhez. Ezt a fórumot jelenleg a Goethe Intézet irányítja a Bizottság nevében.
„A kultúra hangja” keretében tárgyalt jelenlegi témák itt találhatók, a korábbi témákról pedig itt lehet tájékozódni.
- Közönségfejlesztés digitális eszközökkel (2018)
- Nemzetközi kulturális kapcsolatok (2022)
- A digitális közönség (újra)bevonása a kulturális ágazatokba(2022)
- A művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek jogállása és munkakörülményei (2021)
- A kultúra és a fenntartható fejlődési célok (2021)
- Nemek közötti egyenlőség a kulturális és kreatív ágazatokban (2020)
- A kultúra szerepe az Európai Unió nem városi területein (2020)
- Társadalmi befogadás: partnerség más ágazatokkal (2018)
- Készségek, képzés és tudástranszfer: hagyományos és újonnan megjelenő szakmák a kulturális örökség területén (2017)
- Kultúrák közötti párbeszéd a közös nyilvános terekben (2016)
- A kultúra szerepe a befogadás előmozdításában a migráció kontextusában (2016)
- A kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói és innovációs potenciáljának fejlesztése (2016)
- Participatív kormányzás a kulturális örökség területén (2015)
„A kultúra hangja” korábbi témáiról itt lehet olvasni.