Select your language

Az „Egészségügy” elnevezésű 1. klaszter célja egy erősebb, befogadóbb és demokratikusabb európai társadalom megteremtése. Középpontjában a kulcsfontosságú, kialakulóban lévő digitális technológiák, ágazatok és értékláncok fejlesztése áll.

„Az egészség megőrzése a gyorsan változó társadalomban” részterület pályázati felhívásaiban részt vehetnek a kulturális ágazat szereplői olyan partnerekként, amelyek hozzájárulnak az egészségesebb életmód és magatartásformák népszerűsítéséhez, és támogathatják az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre irányuló eredményes megoldásokat.

A „Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” elnevezésű 2. klaszter célja a következőkhöz kapcsolódó uniós célok és prioritások megvalósítása:
• a demokratikus kormányzás és a polgári részvétel fokozása;
• a kulturális örökség védelme és előmozdítása; valamint
• a társadalmi, gazdasági, technológiai és kulturális átalakulások kezelése és alakítása.

Ez az ág azoknak az értékek és jogok előmozdításával foglalkozó, független civil társadalmi szervezeteknek a kapacitását építi, amelyek tevékenységei segítik az uniós jog és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti jogok stratégiai érvényesítését.

A fellépések keretében érdekképviseleti és megfigyelői tevékenységeket alakítanak ki, valamint előmozdítják és védik az Unió értékeit, illetve növelik az azokkal kapcsolatos tudatosságot helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten.

A FARNET az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretén belül működő közösségvezérelt helyi fejlesztést végrehajtó személyek közössége. A közösség összefogja a helyi halászati akciócsoportokat, az irányító hatóságokat, valamint az uniós polgárokat és szakértőket annak érdekében, hogy közösen a halászat és a tengerparti övezet fenntartható fejlődésén munkálkodjanak. Ez a kezdeményezés korábban gyakran támogatta az iparművészethez és a kézművességhez, valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket.

Az igazságos átmenet mechanizmus hozzájárul, hogy a régiók és a közösségek kezelni tudják a 2030-ra vonatkozó uniós energetikai és éghajlat-politikai célértékek elérését és a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó átalakulás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásait, a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint. Az alap kulcsfontosságú eszközként testre szabott támogatást fog nyújtani azoknak a területeknek, amelyeket a legérzékenyebben érint a klímasemlegességre való átállás.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az Európai Unió legfőbb eszköze, mellyel befektet az emberekbe.

A 2021 és 2027 közötti időszakban csaknem 99,3 milliárd euróból gazdálkodó ESZA+ az elődjéhez hasonlóan jelentős mértékben hozzájárul majd az EU foglalkoztatási, szociális, oktatási és készségfejlesztési politikájához, és ösztönözni fogja a strukturális reformokat ezeken a területeken.

Az ERFA az EU kohéziós politikáját szolgálja; célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok orvoslása, valamint a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség, az innováció és a fenntarthatóság támogatása révén. Megvalósítja az Unió politikai prioritásait, különösen a zöld és digitális átállást.

Az ERFA-n belül az Interreg programok a határon átnyúló (Interreg A és IPA), a transznacionális (Interreg B) és a régióközi (Interreg C) együttműködést támogatják.

Az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrába történő beruházásokat. Több uniós vidéki térség is szerkezeti problémákkal küzd. Idetartozik például a vonzó foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a szakemberhiány, a hálózati összekapcsoltságra, az infrastruktúrákra és az alapvető szolgáltatásokra irányuló beruházások elégtelensége, illetve a fiatalok elvándorlása. A program nem említi egyértelműen a kulturális projektek támogatását, de az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrákba történő beruházásokat, és ezalól a kulturális infrastruktúrák sem képeznek kivételt.

Az átfogó célkitűzés a Covid19-világjárvány fiatalokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának enyhítése, elsősorban kapacitásépítés és az ifjúsági ágazat helyreállítását támogató különleges intézkedések, valamint a szolidaritás és az inkluzivitás előmozdítása révén.

A szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind szakmai alap-, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági összefüggésrendszer, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén.

A pályázati útmutató itt található.