A digitális innovációs központok segítenek a vállalkozásoknak kihasználni a digitális lehetőségeket arra, hogy a versenyképességük fokozása érdekében tökéletesítsék a folyamataikat és a termékeiket. Az állami finanszírozás hatásának fokozása érdekében uniós finanszírozás áll majd rendelkezésre azon központok számára, amelyeket már támogatnak (vagy támogatni fognak) a saját tagállamaik (vagy régióik). A Digitális Európa program növelni fogja a kiválasztott központok kapacitásait annak érdekében, hogy le tudják fedni az egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtő tevékenységeket.
Az S+T+ARTS platform célja a technológia és a művészi gyakorlat szorosabb összekapcsolása az Európa előtt álló társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági kihívások leküzdése érdekében. A művészek, tudományos munkatársak, mérnökök és kutatók együttműködése révén támogatja a kreatívabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb technológiák kifejlesztését. Az az elképzelés áll a középpontjában, hogy mind a művészet, mind a tudomány és a technológia számára kedvező lehet a nézőpontok megosztása, valamint a javukra válhat, ha új utak nyílnak meg a kutatás és az üzleti tevékenység előtt.
Az i-Portunus azért jött létre, hogy bővítse a mobilitási lehetőségeket és előmozdítsa a nemzetközi együttműködéseket, lehetővé téve ezáltal a művészek és a kulturális szakemberek számára, hogy országokon átívelően dolgozzanak, adjanak elő és hozzanak létre közös alkotásokat. Ezáltal különböző piacokhoz férhetnek hozzá, új közönségeket vagy követőket nyerhetnek meg maguknak, megerősödhetnek a nemzetközi együttműködések, amelyekben részt vesznek, és több karrierlehetőség nyílik meg előttük.
Az új európai Bauhaus kezdeményezés célja egy olyan kreatív és interdiszciplináris mozgalom kialakítása, amely kapcsolódási pontokat teremt az európai zöld megállapodás és az uniós polgárok mindennapi élete között. A kezdeményezés közös tervezése a polgárok, szakértők, vállalkozások és intézmények közvetlen bevonásával zajlik. A következő célt szolgálja:
Az MMA különös hangsúlyt fektet a korai integrációs intézkedésekre. Az alap a helyi és regionális hatóságok és a civil társadalom számára a szokásosnál magasabb társfinanszírozási arányt tesz lehetővé. Az új program elsősorban az integráció korai szakaszaira összpontosít, és a következő általános célokat igyekszik megvalósítani:
A szociális beruházásra és készségfejlesztésre elkülönített keret a következőket segíti elő: a készségek és a kulcskompetenciák fejlesztése; a készségkereslet és a készségkínálat összehangolása, valamint a készségek alkalmazása és magasabb szintű hasznosítása oktatás, képzés – többek között munka közben képzés és kapcsolódó tevékenységek – révén.
Az InvestEU kkv-kerete elsősorban a kkv-k és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok – köztük az innovatív és a kulturális és kreatív ágazatokban működő vállalkozások –, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára könnyíti meg a forráshoz jutást, illetve a finanszírozás rendelkezésre állását. Ezen túlmenően tőketámogatást nyújt azoknak a kkv-knak, amelyek 2019 végén nem szorultak állami támogatásra, de azóta, a Covid19-világjárvány miatt jelentős kockázatoknak vannak kitéve.
A projektek az alábbi célcsoportokba tartozó személyek mobilitásával kapcsolatos tevékenységek előmozdítását célozzák:
- tanulók: kisdiákok, diákok, hallgatók, gyakornokok, tanulószerződéses tanulók, fiatalok, felnőtt tanulók;
- munkavállalók: tanárok, tanítók, oktatók, ifjúságsegítők, valamint az oktatás, képzés és ifjúságügy területén tevékenykedő szervezeteknél dolgozó személyek.
A projektek fő célja a tanulók támogatása az ismeretek, készségek és közelítésmódok elsajátításában, ideértve a nyelvi készségeket is.
A LIFE program „Tiszta energiára való átállás” elnevezésű alprogramja az energiahatékony, megújuló energián alapuló, klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállás támogatását célozza.
Az olyan, magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező koordinációs és támogatási tevékenységekhez biztosít finanszírozást, amelyek célja a fenntartható energiára való társadalmi–gazdasági átállást gátló piaci akadályok felszámolása.
A szolidaritási projekt olyan, fiatalok által önállóan kezdeményezett, kidolgozott és végrehajtott nonprofit szolidaritási tevékenység, amelynek időtartama kettőtől tizenkét hónapig terjed.
A projektben egy legalább öt fiatalból álló csoport vesz részt. A résztvevők egy világosan meghatározott témát járnak körül, amelyet a csoport minden tagját bevonó napi tevékenységek keretében tárnak fel.
Az Erasmus fiatal vállalkozóknak egy határokon átnyúló csereprogram, amely lehetővé teszi a kezdő fiatal vállalkozók számára, hogy más országokban kisvállalkozásokat működtető, tapasztaltabb vállalkozókkal dolgozzanak együtt, és tanuljanak tőlük.
Ez a finanszírozási lehetőség a kulturális és kreatív ágazatokban megvalósuló projekteket támogatja. Számos tevékenység és kezdeményezés, valamint a pályázók széles köre támogatható. Olyan projektek részesülnek támogatásban, amelyek előmozdítják a transznacionális kulturális együttműködést, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a művészek különböző országokban végezhessék alkotói tevékenységüket, az európai műalkotások pedig könnyebben terjeszthetők legyenek az országhatárokon túl is.
A szolidaritási projekt fiatalok által önállóan kezdeményezett, kidolgozott és végrehajtott nonprofit szolidaritási tevékenység, amelynek időtartama 2–12 hónapig terjed. Szolidaritási projektben egy legalább öt fiatalból álló csoport vesz részt, hogy egy egyértelműen meghatározott témára összpontosítson, amelyet a csoport valamennyi tagjának részvételével zajló napi tevékenységek keretében térképeznek fel.
Az „AKCS–EU: Úton az életképes kulturális ágazat felé” program célja, hogy fokozza a kulturális és kreatív ágazatban rejlő potenciált, valamint megerősítse az ágazat hozzájárulását az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A program célja a vállalkozói lét és a kulturális innováció ösztönzése, új álláshelyek teremtése, valamint a művészek és a kulturális szakemberek bevételének növelése.
Az EIT tudományos és innovációs társulásai olyan partnerségek, amelyek a vállalkozásokat, a kutatóközpontokat és az egyetemeket fogják össze, és azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megerősítsék a szereplők együttműködését, valamint kedvező környezetet teremtsenek a kreatív gondolatmenetek és az innováció kibontakozásához. A társulások hozzájárulnak az innovatív termékek és szolgáltatások kialakításához, az új vállalkozások indításához, valamint a vállalkozók új nemzedékének képzéséhez.
A Digitális Európa program (DIGITAL) egy új uniós finanszírozási program, amelynek célja, hogy elérhetővé tegye a vállalkozások, a polgárok és a közigazgatási intézmények számára a digitális technológiát. Stratégiai finanszírozást biztosít a napjainkban a digitális technológiák és infrastruktúrák terén felmerülő megannyi kihívás leküzdéséhez. A program célja, hogy felgyorsítsa a gazdasági fellendülést, valamint elősegítse az európai társadalom és gazdaság digitális átállását. Ezáltal a program mindenki számára kedvező, de a kis- és középvállalkozások szempontjából kiváltképp előnyös.
A beruházási tevékenységek kutatási, innovációs, demonstrációs és digitális tevékenységeket – többek között új termékek és technológiák piaci bevezetéséhez kapcsolódó beruházásokat – foglalnak magukban. A szervezési és eljárási innovációt is felölelik, a különféle területeken kialakított új és innovatív üzleti modelleket is beleértve.
„A részvétel bővítése és az Európai Kutatási Térség megerősítése” alprogram keretében végzett tevékenységek célja a kutatási eredmények terjesztésének és hasznosításának előmozdítása az oktatás és a kutatás közötti interakciók megerősítése révén. A kulturális és kreatív ágazatban tevékenykedő érdekelt feleket be lehet vonni partnerként a regionális innovációs kiválóság fokozását célzó kutatási projektekbe. Olyan, különböző szereplőkhöz tartozó ökoszisztémák építhetők be, amelyek terjeszthetik az ismereteket, és szélesebb körűvé tehetik a kutatási és innovációs folyamatban való részvételt.
„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” elnevezésű 3. klaszter projektjei a biztonsággal – többek között a kiberbiztonsággal –, valamint a katasztrófakockázatok csökkentésével és a rezilienciával kapcsolatos uniós szakpolitikai prioritások végrehajtását támogatják. A kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő érdekelt felek a következőkben vehetnek részt: • a kulturális javak jogellenes kereskedelme elleni küzdelemhez hozzájáruló kutatási projektek; • a katasztrófakockázatok és sebezhetőségek értékelése a kulturális örökségi helyszíneken; • nagyszabású kulturális események.
Az „Egészségügy” elnevezésű 1. klaszter célja egy erősebb, befogadóbb és demokratikusabb európai társadalom megteremtése. Középpontjában a kulcsfontosságú, kialakulóban lévő digitális technológiák, ágazatok és értékláncok fejlesztése áll.
„Az egészség megőrzése a gyorsan változó társadalomban” részterület pályázati felhívásaiban részt vehetnek a kulturális ágazat szereplői olyan partnerekként, amelyek hozzájárulnak az egészségesebb életmód és magatartásformák népszerűsítéséhez, és támogathatják az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre irányuló eredményes megoldásokat.
A „Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” elnevezésű 2. klaszter célja a következőkhöz kapcsolódó uniós célok és prioritások megvalósítása:
• a demokratikus kormányzás és a polgári részvétel fokozása;
• a kulturális örökség védelme és előmozdítása; valamint
• a társadalmi, gazdasági, technológiai és kulturális átalakulások kezelése és alakítása.
Ez az ág azoknak az értékek és jogok előmozdításával foglalkozó, független civil társadalmi szervezeteknek a kapacitását építi, amelyek tevékenységei segítik az uniós jog és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti jogok stratégiai érvényesítését.
A fellépések keretében érdekképviseleti és megfigyelői tevékenységeket alakítanak ki, valamint előmozdítják és védik az Unió értékeit, illetve növelik az azokkal kapcsolatos tudatosságot helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten.
A FARNET az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretén belül működő közösségvezérelt helyi fejlesztést végrehajtó személyek közössége. A közösség összefogja a helyi halászati akciócsoportokat, az irányító hatóságokat, valamint az uniós polgárokat és szakértőket annak érdekében, hogy közösen a halászat és a tengerparti övezet fenntartható fejlődésén munkálkodjanak. Ez a kezdeményezés korábban gyakran támogatta az iparművészethez és a kézművességhez, valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket.
Az igazságos átmenet mechanizmus hozzájárul, hogy a régiók és a közösségek kezelni tudják a 2030-ra vonatkozó uniós energetikai és éghajlat-politikai célértékek elérését és a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó átalakulás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásait, a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint. Az alap kulcsfontosságú eszközként testre szabott támogatást fog nyújtani azoknak a területeknek, amelyeket a legérzékenyebben érint a klímasemlegességre való átállás.
Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az Európai Unió legfőbb eszköze, mellyel befektet az emberekbe.
A 2021 és 2027 közötti időszakban csaknem 99,3 milliárd euróból gazdálkodó ESZA+ az elődjéhez hasonlóan jelentős mértékben hozzájárul majd az EU foglalkoztatási, szociális, oktatási és készségfejlesztési politikájához, és ösztönözni fogja a strukturális reformokat ezeken a területeken.
Az ERFA az EU kohéziós politikáját szolgálja; célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok orvoslása, valamint a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség, az innováció és a fenntarthatóság támogatása révén. Megvalósítja az Unió politikai prioritásait, különösen a zöld és digitális átállást.
Az ERFA-n belül az Interreg programok a határon átnyúló (Interreg A és IPA), a transznacionális (Interreg B) és a régióközi (Interreg C) együttműködést támogatják.
Az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrába történő beruházásokat. Több uniós vidéki térség is szerkezeti problémákkal küzd. Idetartozik például a vonzó foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a szakemberhiány, a hálózati összekapcsoltságra, az infrastruktúrákra és az alapvető szolgáltatásokra irányuló beruházások elégtelensége, illetve a fiatalok elvándorlása. A program nem említi egyértelműen a kulturális projektek támogatását, de az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrákba történő beruházásokat, és ezalól a kulturális infrastruktúrák sem képeznek kivételt.
Az átfogó célkitűzés a Covid19-világjárvány fiatalokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának enyhítése, elsősorban kapacitásépítés és az ifjúsági ágazat helyreállítását támogató különleges intézkedések, valamint a szolidaritás és az inkluzivitás előmozdítása révén.
A szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind szakmai alap-, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági összefüggésrendszer, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén.
A pályázati útmutató itt található.
A tanárképző akadémiák a tanárok oktatásával és képzésével foglalkozó szolgáltatók, a közigazgatási szervek és az érdekelt felek közötti európai partnerségeket támogatják.
Az akadémiák európai és nemzetközi perspektívát alakítanak ki a tanárképzésen belül.
- Read more about KA2. pályázati kategória – Kiválósági partnerségek: Szakképzési kiválósági központok
Ez a pályázattípus a szakképzési kiválósági központok európai platformjainak létrehozását és fejlesztését támogatja, és ezáltal hozzájárul a regionális fejlesztéshez, az innovációhoz, az intelligens szakosodási stratégiákhoz, valamint a nemzetközi együttműködési platformokhoz.
A platformok tevékenységében a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező, valamint a hasonló megközelítéseket kidolgozó országok vehetnek részt.
Az uniós tagállamokban, a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult harmadik országokban az ifjúságpolitika területén tevékenykedő szervezetek közötti nemzetközi együttműködési partnerségek tartoznak ide.
A projektek az ifjúságügy és a nem formális tanulás területén támogatják a nemzetközi cseréket, az együttműködést és a szakpolitikai párbeszédet a fiatalok fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének és jóllétének előmozdítása érdekében.
A projektek céljai:
Az Erasmus Mundus közös mesterképzés egy magas szintű, integrált, mesterfokozatú transznacionális tanulmányi program. A projekt célja, hogy világszerte fokozza az európai felsőoktatás vonzerejét és kiválóságát, és Európába vonzza a tehetségeket.
Kleinschalige partnerschappen zijn erop gericht de toegang tot het Erasmus+-programma te verbreden, zodat ook moeilijk te bereiken kleinschalige organisaties en particulieren die actief zijn op het gebied van schoolonderwijs, volwassenenonderwijs, beroepsonderwijs en -opleidingen en jeugdzaken eraan kunnen deelnemen.
De subsidies zijn bedoeld voor lage financieringsniveaus, voor projecten van korte duur.
Az együttműködési partnerségek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy:
A virtuális csereprogramok emberek közötti online tevékenységek
Előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését a programhoz nem társult harmadik országokból, az uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó személyek körében.
A virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, minden esetben képzett moderátor közreműködésével.
A pályázati útmutató itt érhető el.
A projektek olyan nem formális tanulási tevékenységeket valósítanak meg, amelyek előmozdítják a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében.
A projektek céljai a következők:
Az „Önkéntescsapatok tevékenysége kiemelt területeken” elnevezésű projektek nagyszabásúak és komoly hatást fejtenek ki. A projektekben legalább két különböző országból származó fiatalok vesznek részt. Olyan rövid távú fellépésekről van szó, amelyek közös európai kihívásokkal foglalkoznak a minden évben uniós szinten meghatározott szakpolitikai területeken.
A pályázatok
Az önkéntességi projektek révén a fiatalok olyan szolidaritási tevékenységekben vehetnek részt, amelyek a helyi közösségeik igényeit szolgálják ki.
Az önkéntességre az önkéntes tartózkodási helye szerinti vagy egy másik országban (határokon átnyúlóan) kerülhet sor. A projektek számos területre összpontosíthatnak. Ilyen például a környezetvédelem, az éghajlatváltozás mérséklése, vagy a társadalmi befogadás növelése.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) tematikus programjai az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak globális szintű megvalósításához kapcsolódó fellépéseket támogatnak. A kiemelt témák közé tartoznak a következők: emberi jogok és demokrácia, civil társadalom, stabilitás és béke, valamint olyan globális kihívások, mint az egészségügy, az oktatás és képzés, a nők és a gyermekek, a munka, a szociális védelem, a kultúra, a migráció és az éghajlatváltozás.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa), röviden NDICI – Globális Európa, finanszírozza az EU külső tevékenységét. Ezáltal lehetővé teszi az Unió számára, hogy világszerte eredményesen érvényre juttassa és előmozdítsa az értékeit és érdekeit.
Az Enterprise Europe Network (EEN) egy regionális hálózat, amelynél a versenyképességüket javítani kívánó kkv-k mindent megtalálnak egy helyen. Az EEN üzleti támogatást nyújt a kkv-knak, és tanácsot ad nekik a belső piaci lehetőségekkel kapcsolatban. Az EEN olyan regionális kezdeményezésekkel működik együtt, mint az intelligens szakosodási platformok, a digitális innovációs központok, a tudományos és innovációs társulások és a kulcsfontosságú alaptechnológiai központok.
A kreatív innovációs labor valamennyi kulturális és kreatív ágazat szereplőit olyan innovatív digitális megoldások tervezésére és tesztelésére ösztönzi, amelyek hosszú távon több kulturális és kreatív ágazatra pozitív hatást gyakorolhatnak.
A labor elősegíti az audiovizuális ágazatra és legalább egy másik kreatív és/vagy kulturális ágazatra alkalmazható innovatív megoldások (például eszközök, modellek és módszertanok) kialakítását. A megoldásoknak mások által is könnyen megvalósíthatónak, továbbá a piacon bevezethetőnek kell lenniük.