Az igazságos átmenet mechanizmus hozzájárul, hogy a régiók és a közösségek kezelni tudják a 2030-ra vonatkozó uniós energetikai és éghajlat-politikai célértékek elérését és a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megteremtését célzó átalakulás társadalmi, foglalkoztatási, gazdasági és környezeti hatásait, a Párizsi Megállapodásban foglaltak szerint. Az alap kulcsfontosságú eszközként testre szabott támogatást fog nyújtani azoknak a területeknek, amelyeket a legérzékenyebben érint a klímasemlegességre való átállás.
Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) az Európai Unió legfőbb eszköze, mellyel befektet az emberekbe.
A 2021 és 2027 közötti időszakban csaknem 99,3 milliárd euróból gazdálkodó ESZA+ az elődjéhez hasonlóan jelentős mértékben hozzájárul majd az EU foglalkoztatási, szociális, oktatási és készségfejlesztési politikájához, és ösztönözni fogja a strukturális reformokat ezeken a területeken.
Az ERFA az EU kohéziós politikáját szolgálja; célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok orvoslása, valamint a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség, az innováció és a fenntarthatóság támogatása révén. Megvalósítja az Unió politikai prioritásait, különösen a zöld és digitális átállást.
Az ERFA-n belül az Interreg programok a határon átnyúló (Interreg A és IPA), a transznacionális (Interreg B) és a régióközi (Interreg C) együttműködést támogatják.
Az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrába történő beruházásokat. Több uniós vidéki térség is szerkezeti problémákkal küzd. Idetartozik például a vonzó foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a szakemberhiány, a hálózati összekapcsoltságra, az infrastruktúrákra és az alapvető szolgáltatásokra irányuló beruházások elégtelensége, illetve a fiatalok elvándorlása. A program nem említi egyértelműen a kulturális projektek támogatását, de az EMVA elősegíti a vidéki infrastruktúrákba történő beruházásokat, és ezalól a kulturális infrastruktúrák sem képeznek kivételt.
A szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind szakmai alap-, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági összefüggésrendszer, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén.
A pályázati útmutató itt található.
Az együttműködési partnerségek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy:
A virtuális csereprogramok emberek közötti online tevékenységek
Előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését a programhoz nem társult harmadik országokból, az uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó személyek körében.
A virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, minden esetben képzett moderátor közreműködésével.
A pályázati útmutató itt érhető el.
A „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram célja, hogy megkönnyítse a fenntartható, körforgásos, toxikus anyagoktól mentes, energiahatékony és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást, valamint védje, helyreállítsa és javítsa a környezet minőségét.
Az alprogram közvetlen beavatkozásokat foglal magában, vagy támogathatja e célok más szakpolitikákba való integrálását.
Az Enterprise Europe Network (EEN) egy regionális hálózat, amelynél a versenyképességüket javítani kívánó kkv-k mindent megtalálnak egy helyen. Az EEN üzleti támogatást nyújt a kkv-knak, és tanácsot ad nekik a belső piaci lehetőségekkel kapcsolatban. Az EEN olyan regionális kezdeményezésekkel működik együtt, mint az intelligens szakosodási platformok, a digitális innovációs központok, a tudományos és innovációs társulások és a kulcsfontosságú alaptechnológiai központok.
A kreatív innovációs labor valamennyi kulturális és kreatív ágazat szereplőit olyan innovatív digitális megoldások tervezésére és tesztelésére ösztönzi, amelyek hosszú távon több kulturális és kreatív ágazatra pozitív hatást gyakorolhatnak.
A labor elősegíti az audiovizuális ágazatra és legalább egy másik kreatív és/vagy kulturális ágazatra alkalmazható innovatív megoldások (például eszközök, modellek és módszertanok) kialakítását. A megoldásoknak mások által is könnyen megvalósíthatónak, továbbá a piacon bevezethetőnek kell lenniük.