A márványt már az ókorban is széles körben használták az építészetben és a szobrászatban, de a tartósságát számos állagromlási folyamat veszélyezteti. Ezek közül néhány az éghajlatváltozás hatása miatt várhatóan még súlyosabbá válhat. Ezen túlmenően a márvány tartósítására jelenleg létező összes kezelés eredményessége jelentősen korlátozott a hatásosság, a kompatibilitás és/vagy a tartósság tekintetében.

A projekt célja az volt, hogy multifunkcionálissá tegyen egy nemrégiben javasolt biomimetikus kezelést. Ennek lényege, hogy a márvány vizes foszfátoldattal való reakciója révén hidroxiapatit (HAP, az emberi fogak és csontok fő alkotóeleme) képződik. A projekt célkitűzéseinek elérését a különböző kompetenciák és laboratóriumi létesítmények ötvözésével zajló multidiszciplináris kutatási tevékenység tette lehetővé. A kapott eredményekről tizennégy nyílt hozzáférésű tudományos publikáció, hét, tekintélyes szaklapban közölt cikk és hét, nemzetközi konferencián elhangzott előadás formájában számoltak be. A projekt során széles körű tájékoztatási tevékenységet folytattak, ami hozzájárult ahhoz, hogy az európai polgárok – köztük az iskolás gyermekek – jobban tudatában legyenek a műemlékek kulturális és gazdasági jelentőségének, illetve az azok megőrzésével kapcsolatos kihívásoknak.