A 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkaterv a kulturális és kreatív ágazatokat, a kreatív gazdaságot és az innovációt nevezi meg a kulturális politika kialakítása terén folytatott együttműködés négy fő prioritásának egyikeként. Az új európai kulturális menetrend és a 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkaterv hangsúlyozza, hogy milyen fontosak a kulturális és kreatív ágazatok az innováció, a munkahelyteremtés, a kohézió és a társadalmak jólléte szempontjából.
A kulturális és kreatív ágazatok tevékenysége ökoszisztémákon belül zajlik. Ennek az ökoszisztéma-megközelítésnek a középpontjában az az elképzelés áll, hogy a kulturális és kreatív ágazatok összefonódnak a sajátjukkal szomszédos vagy attól teljesen eltérő ágazatokkal, valamint ágazatokon átívelő módon is együttműködnek egymással. Erre „A közpolitikák szerepe a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő vállalkozási és innovációs potenciál fejlesztésében” című OMC-jelentés világított rá.
A kulturális és kreatív ökoszisztémák táptalajt biztosítanak az innovációhoz, különösen az innováció egyre inkább elismert, tág fogalmán belül, amely túlmutat a színtiszta technológiai innováción, és a STEM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) mellett a STEAM-re (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) is kiterjed, illetve társadalmi és társadalmi innovációs szempontokat is magában foglal. Ez a megközelítés tükröződik az olyan új programokban, mint a Horizont Európa és a kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó tudományos és innovációs társulások, amelyekben kulcsszerepet töltenek be a kulturális és kreatív ágazatok.
Uniós támogatás és közös alkotás
Az Európai Bizottság ökoszisztéma-alapú megközelítésre összpontosít a művészek, a kulturális és kreatív szakemberek és az európai tartalmak különféle kezdeményezések révén történő támogatása érdekében. Ez magában foglalja például a Kreatív Európa program keretében elérhető finanszírozást, valamint más uniós pénzügyi támogatási eszközöket is.
A kulturális és kreatív iparágak uniós finanszírozású FLIP („Finanszírozás, tanulás, innováció és szabadalmaztatás”) szakpolitikai projektje újból megvizsgálta az ökoszisztéma-alapú megközelítést. A projekt segítségével 2020 januárjában helyzetfelmérő konferenciát szerveztek a Bizottság és a tagállamok szakértőinek részvételével. A konferencia célja az volt, hogy áttekintsék a finanszírozás és az innováció terén, valamint az egyéb, kulturális és kreatív ágazatok szempontjából fontos területeken elért eredményeket. A konferencia következtetéseinek elolvasása [PDF].
Információk megosztása
A Creatives Unite platformon további tudnivalók olvashatók a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatban. A kulturális és kreatív ökoszisztémákra vonatkozó szakpolitikák kialakítását segíti a szakpolitikai kísérletezés és a közös alkotás, a társaktól való tanulás, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a civil társadalommal (a Voices of Culture párbeszéd), illetve a társaktól való tanulást célzó egyéb, kreatív központokkal – például a városokat és régiókat magukban foglaló kreatív központok uniós hálózatával – folytatott tevékenységek.
Munkafeltételek
A 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkaterv végrehajtása érdekében a Bizottság tanulmányt indított a művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek helyzetéről és munkafeltételeiről, amelyet egy OMC-csoport, valamint a művészek munkafeltételeivel foglalkozó Voices of Culture párbeszéd követ majd. Ezek az intézkedések olyan korábbi kezdeményezésekre épülnek, mint a 2012-es OMC-jelentés, amely a művészek és a kulturális szakemberek mobilitását támogató szilárd keret kialakítására szolgáló alapelveket javasolt (2016-ban helyzetfelmérő ülésre került sor). Idesorolható emellett a Európai Parlament európai művészek helyzetét vizsgáló 2006-os tanulmánya, illetve a kulturális és kreatív ágazatokon belüli innovációval és vállalkozói készséggel foglalkozó, 2018-ban alakult OMC-csoport is, amely a munkafeltételek alaposabb megvizsgálását javasolta.
Szélesebb körű finanszírozás és szabályozás
Ami a finanszírozást illeti, az EU olyan programokon keresztül támogatja az ökoszisztémákat, mint a Kreatív Európa program, a Horizont 2020, a COSME (beleértve az Erasmus fiatal vállalkozóknak programot) vagy az európai strukturális és beruházási alapok.
Az uniós szabályozási környezet – például a szellemitulajdon-jogoknak a digitális egységes piaci stratégia keretében történő felülvizsgálata – szintén hatással van a kulturális és kreatív ágazatok fejlődésére, például a működésük módjára, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalra.