A kulturális és kreatív iparágak összetett üzleti környezetben működnek, és tevékenységüket a vállalkozásokra, valamint a szellemi tulajdonjogokra, az adózásra és számos más kérdésre vonatkozó általános előírások szabályozzák.
Az e területekre vonatkozó szakpolitikáknak és jogszabályoknak ezért elő kell segíteniük a művészi alkotást, és lehetővé kell tenniük az üzleti tevékenységeket, egyúttal gondozniuk és elő kell mozdítaniuk Európa kulturális sokszínűségét.
Kulturális és kreatív iparágak – fontosabbak, mint valaha
Sok más szektorhoz hasonlóan a kulturális ágazat is jelentős és gyors változásokon megy keresztül a digitális forradalom következtében. A kormányzatok az említett változások nyomán egyre inkább felismerik a folyamatos értékelés szükségességét, mivel csak így biztosítható, hogy az ágazat szabályozási kerete továbbra is megfeleljen a célnak.
A kulturális ágazatban a digitális technológiák növekvő jelentősége megköveteli a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok következetes felülvizsgálatát. Az erre a területre vonatkozó uniós szabályoknak tükrözniük kell a változó digitális környezetet annak érdekében, hogy a jövőben biztosított legyen a művészek és a szervezetek jogainak védelme, valamint a kultúrához való széles körű hozzáférés.
A közönség és a piacok emellett egyre inkább áthelyeződnek az online térbe, ami rávilágít arra, hogy az online kereskedelem, az adózás, valamint a vállalkozások alapítása és működése tekintetében megfelelő szakpolitikákat kell alkalmazni.
A kulturális és kreatív iparágakat támogató bizottsági tevékenységek
A Bizottság számos tevékenységet végez a kultúra szabályozási keretének értékelése céljából. Idetartozik a projektek irányítása, a tanulmányok és jelentések elkészítésére vonatkozó megbízások, valamint a tagállamokkal folytatott koordináció biztosítása a bevált gyakorlatok alkalmazása érdekében.
A Bizottság a szabályozási környezet reformja terén is jelentős előrelépést nyugtázhatott. A Kultúra és a MEDIA alprogram keretében támogatott projekteken és platformokon kívül a következő jogi eszközöket fogadták el:
- Az árva művekről szóló irányelv olyan műveket fed le, amelyek esetében nem egyértelmű, hogy ki a szerzőijog-tulajdonos
- A közös jogkezelésről szóló irányelv olyan szervezeteket fed le, amelyek egy adott szerzői jogi védelem alatt álló mű esetében több jogtulajdonos jogait kezelik
- Az előadóművészek és a hangfelvételek védelmi idejének 70 évre történő meghosszabbításáról szóló irányelv
- A marrákesi szerződés, amely megkönnyíti a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveg használatára más okból képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférését
- A audiovizuális előadásokról szóló pekingi szerződés
- Az állami támogatásról szóló általános csoportmentességi rendelet, amely feltételeket határoz meg a tagállamok számára ahhoz, hogy anélkül nyújtsanak állami támogatást a kultúra előmozdításához és a kulturális örökség megőrzéséhez az audiovizuális ágazatban, hogy kötelesek lennének ezt bejelenteni a Bizottságnak
A Bizottság a digitális gazdaság legújabb változásai támasztotta kihívások fényében jelentős szakpolitikai és jogalkotási reformokat kezdeményezett a digitális egységes piacra vonatkozó projekt részeként.
A projekt arra szolgál, hogy a célnak megfelelő szabályozási környezetet biztosítson a kulturális ágazat számára a következők révén:
- az uniós szerzői jogi keret ambiciózus korszerűsítése;
- az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata;
- az online platformok fenntartható ökoszisztémája;
- új szabályok az e-kereskedelem területén a területi alapú tartalomkorlátozás, valamint az online és a fizikai környezet közötti konvergencia jelentette kihívás kezelése érdekében a hozzáadottértékadó (héa) mértékének alkalmazása során (lásd a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló tájékoztatót).
A következő lépések
A Bizottság folytatja az e területre irányuló törekvéseit, különösen a következők révén:
- az újonnan elfogadott jogszabályok következetes alkalmazásának nyomon követése és biztosítása;
- az érdekelt felek bevonása a fejlemények és a további fellépés igényének megvitatása érdekében, többek között a digitális korra felkészült Európára vonatkozó megújult stratégia keretében.