Skip to main content

Culture and Creativity

Építészet

Járjon utána, hogy milyen kapcsolódási pontok figyelhetők meg az uniós szakpolitikák és programok, valamint az építészet között!
architecture

Az EU integrált és emberközpontú megközelítést dolgoz ki a fenntartható épített környezetre vonatkozóan. Ebben a polgárok életminőségéhez hozzájáruló épületek, közterületek és városképek kialakítása érdekében jelentős szerepet tölt be az építészet. 

Amint azt az Európai Unió Tanácsának a 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkaterve is említi, az építészet egyértelműen horizontális terület, amelyet középpontba kell állítani „mint olyan tudományterületet, amely a megfelelő egyensúlyt képviseli a közjó kulturális, szociális, gazdasági, környezetvédelmi és technikai vonatkozásai között”.

Ezért számos uniós szakpolitika (például az építőipar, az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás, a kutatás, a kohézió stb. területén) hozzájárulhat a magas színvonalú épített környezet megteremtéséhez, az alább felsorolt kulturális politikát és kezdeményezéseket is beleértve.

Európában több mint félmillió építész tevékenykedik

Az Építészek Európai Tanácsának (ACE) 2018-as tanulmánya szerint az építészek becsült összlétszáma körülbelül 562 000 fő az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában, Szerbiában és Svájcban. A szakma a következőképp épül fel:

  • A praxisok 71%-a egyszemélyes praxis
  • 25%-uk 2–5 fős csoportokból áll 
  • 3%-uk 6–10 fős csoportokból áll

A nemek közötti egyensúly tekintetében előrehaladás tapasztalható, mivel a 30-as éveikben járó építészek 53%-a nő, míg ez az arány csupán 32% az 50-es korosztályban.

A jogi forma valamelyest eltérő képet mutat. A legutóbbi két ACE-tanulmány (2016 és 2018) alapján

  • 50–60%-uk független építészként dolgozik
  • 7–10% partnerségek keretében tevékenykedik
  • 20–30%-uk zártkörűen működő részvénytársaságot hozott létre

Uniós szakpolitikai keret: rövid időrendi áttekintés

2001: Az első szakpolitika felvázolása

A városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, 2001. február 12-i tanácsi állásfoglalás „a jövő örökségeként” jelölte meg az új építészetet. Arra ösztönözte a tagállamokat, hogy „példaértékű középület-politikák révén mozdítsák elő az építészet minőségét”, többek között a strukturális alapok segítségével.

2008: Az építészet hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez

A Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című, 2008. decemberi tanácsi következtetések szorgalmazták az építészet „életminőség színvonalához” történő hozzájárulásának általános érvényesítését, és az azzal kapcsolatos tudatosságnövelést.

Szakpolitikai eszmecsere

Az egykori Építészeti Szakpolitikák Európai Fóruma (EFAP) lehetővé tette a tagállamok közötti szakpolitikai eszmecserét, és 2012-ben felmérést tett közzé az európai építészeti szakpolitikákról. Az elmúlt néhány évben egyre inkább tudatosult az emberekben, hogy milyen fontos szerepet tölt be a minőségi építészet az európai társadalmak fenntartható fejlődésében.

2018: Magas színvonalú építési kultúra és több célkitűzésre kiterjedő szakpolitikai döntéshozatal

A 2018 januárjában Európa kulturális miniszterei és az érdekelt felek (például az ACE) által elfogadott, magas színvonalú építési kultúráról (Baukultur) szóló Davosi Nyilatkozat. Kiemelte a kultúra épített környezetben betöltött központi szerepét, és az ember által formált környezet (vagyis Baukultur, amely magában foglalja az építészetet, a kulturális örökséget, a közterületeket, a tájépítészetet és az infrastruktúrát) integrált és minőségi megközelítését szorgalmazta.

Ez egy uniós szintű elképzelés, és további megbeszélés tárgyát képezi az alábbiakkal:

  • European Directors of Architecture (Európai kulturális igazgatók) – a francia Kulturális Minisztérium által 2017-ben elindított informális találkozók a szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos eszmecsere céljából
  • Az EU soros elnökségét betöltő tagállamok által szervezett European Conferences on Architectural Policies, ECAP (Építészeti szakpolitikákról szóló európai konferenciák)

A tagállamok építészettel foglalkozó szakértői csoportja

A 2018-ig elvégzett szakpolitikai tevékenységek eredményeként a Tanács 2019–2022-as időszakra szóló kulturális munkaterve elrendeli egy, a tagállamok szakértőiből álló, nyitott koordinációs módszert (OMC) alkalmazó csoport létrehozását, amely a mindenki számára elérhető magas színvonalú építészet és épített környezet témájára összpontosít.

A csoportban 35 szakértő vesz részt 22 tagállamból, valamint Svájcból és Norvégiából. A csoport első ülésére 2020 februárjában került sor. 2021 második felében a szakértők bevált gyakorlatokat és szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó jelentést tesznek közzé.

A csoport szinergiákat alakít ki más releváns uniós tevékenységekkel, például a zöld megállapodás épített környezethez kötődő kezdeményezéseivel, a városfejlesztési menetrend kultúrával és kulturális örökséggel kapcsolatos partnerségével, valamint a Horizont 2020 Urban Maestro elnevezésű projektjével.

A Kreatív Európa program (minőségi) építészethez nyújtott támogatása

A kortárs építészet területén végzett kiemelkedő munkát elismerő díjak

Az Európai Unió a Kreatív Európa program támogatásával és a Mies van der Rohe Alapítvány közreműködésével két díjjal ismeri el az építészet területén elért kiemelkedő eredményeket:

1. Az Európai Unió kortárs építészeti díja – A Mies van der Rohe-díj

2001 óta az Európai Unió kortárs építészeti díja, a Mies van der Rohe-díj az EU legfőbb eszköze arra, hogy kiemelje és előmozdítsa a minőségi építészetet Európában. Ez a kétévente átadott díj kimagasló építészeti alkotásokat tüntet ki Európa-szerte. A fődíj (60 000 euró) mellett magában foglalja a feltörekvő építészeket elismerő díjat is (20 000 euró).

2. Fiatal Tehetségek építészeti díja (YTAA)

A 2016-ban elindított Fiatal Tehetségek építészeti díja (YTAA) kiegészíti az Európai Unió kortárs építészeti díját. Az elismerés az építészhallgatók legjobb diplomaprojektjeit jutalmazza, hogy segítsen a fiataloknak megvetni a lábukat a szakmai életben. Az ACE, az Európai Egyesület Az Építészeti Oktatásért (EAAE) és a La Biennale di Venezia a Fiatal Tehetségek építészeti díja hivatalos partnerei.

A fiatal szakemberek közötti párbeszéd globális előmozdítása érdekében a Fiatal Tehetségek építészeti díjára 2018 óta két ázsiai ország, 2020 óta pedig három latin-amerikai ország is pályázhat. 2020-ban ezenkívül elindították az YTAA önálló ázsiai változatát (Kína, India, Japán és Dél-Korea részvételével).

Hálózatok és platformok

A Kreatív Európa program keretében az Európai Unió/Európai Bizottság a következő hálózatokat és platformokat is támogatja:

Építészek Európai Tanácsa

Az Építészek Európai Tanácsa (ACE) 31 európai ország 43 tagszervezetéből áll: ezek az uniós tagállamok, valamint Szerbia, Svájc és Norvégia nemzeti szabályozó és szakmai képviseleti szervei.

CONNECT ARCH tevékenységei (2017. május – 2021. április) miatt európai hálózatként részesül támogatásban. A tevékenységek célja a szakma felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívások leküzdésére. Idetartoznak a következők: határokon átnyúló és transznacionális mobilitás, fokozott verseny az EU-n kívülről, alkalmazkodás a digitális technológiákhoz, új készségek és kompetenciák elsajátítása. 

Az ACE ezenkívül részt vesz a Bizottság kulturális örökséggel foglalkozó szakértői csoportjában, és hozzájárul a magas színvonalú építészetért felelős OMC-csoport munkájához. A szervezet a nemzetközi színtéren kölcsönös elismerési megállapodásról tárgyal olyan harmadik országokkal, mint Kanada és a Koreai Köztársaság.

Future Architecture Platform

A Kreatív Európa program a Future Architecture Platformot is támogatja. Ez az építészeti múzeumok, fesztiválok és alkotók első páneurópai platformja, amely közelebb hozza a nagyközönséghez a városok és az építészet jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. 22 ország 26 építészeti intézményét foglalja magában. A koordinátor szerepét a ljubljanai Dizájn és Építészeti Múzeum (SI) tölti be.

Együttműködési projektek

Az alábbi kulturális együttműködési projekteket érdemes kiemelni:

Human cities: A városi lépték megkérdőjelezése (2014–2018)

A franciaországi Saint-Étienne városában található Cité du design intézmény által vezetett projekt, amely a városban élő emberekkel megvalósított innováció kreatív és fenntartható eszközeként használja a dizájnt.

A platform a „SMOTIES – Creative works with small and remote places” („SMOTIES – Kreatív alkotások kis és félreeső helyekkel) elnevezésű 2020-as utánkövetési projektjével 10 kis és félreeső európai helyszínen fogja átültetni a gyakorlatba a megközelítését. Ezek a helyek olyan tárgyi és szellemi kulturális javak megőrzőiként működnek majd, amelyek esetében fennáll az eltűnés veszélye.

Tbiliszi Építészeti Biennálé (2018 és 2020)

A Tbiliszi Építészeti Biennálét 2018-ban hozták létre a 42 Gradusi grúz szervezet vezetésével. Az első alkalom keretében a Tbilisziben és másutt található épített terek és lakóövezetek informális jellegét vizsgálták. A Tbiliszi Építészeti Biennálé „Buildings Are Not Enough” (Az épületek nem elegendők) mottóval tanulmányozta az átalakulási folyamatokat, valamint a városlakók újonnan átértelmezett életmódmintáit: az épületek az ott élők életének átalakulásával együtt formálódtak.

Mit tartogat a következő Kreatív Európa program (2021–2027)?

Az új Kreatív Európa programra (2021–2027) irányuló európai bizottsági javaslat ágazati támogatást irányoz elő az építészeti szektor számára. A javasolt intézkedéseknek a kapacitásépítésre, a tudatosság növelésére és a piacokhoz való hozzáférésre kell összpontosítaniuk.