A fenntartható épített környezetre vonatkozó uniós intézkedések átfogó és emberközpontú közelítésmódon alapulnak. Az építészetnek kulcsszerepe van abban, hogy a lakókörnyezetünket alkotó épületek, közterületek és települések hozzájáruljanak az ott lakók életminőségéhez. 

Amint az Európai Unió Tanácsának a 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkatervében is áll, az építészet egyértelműen horizontális terület, amelyre olyan tudományterületként célszerű hivatkozni, „amely a megfelelő egyensúlyt képviseli a közjó kulturális, szociális, gazdasági, környezetvédelmi és technikai vonatkozásai között”.

Ezért számos uniós szakpolitika (például az építőipar, az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás, a kutatás, a kohézió stb. területén) hozzájárulhat a magas színvonalú épített környezet megteremtéséhez, az alább felsorolt kulturális politikát és kezdeményezéseket is beleértve.

Európában több mint félmillió építész tevékenykedik

Az Építészek Európai Tanácsának (ACE) 2018-as tanulmánya szerint az építészek becsült összlétszáma körülbelül 562 000 fő az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában, Szerbiában és Svájcban. A szakma gyakorlóiról a következő mondható el:

• A praxisok 71%-a egyszemélyes praxis.
• 25%-uk 2–5 fős csoportokból áll. 
• 3%-uk 6–10 fős csoportokból áll.

A nemek közötti egyensúly tekintetében előrehaladás tapasztalható, mivel a 30-as éveikben járó építészek 53%-a nő, míg ez az arány csupán 32% az 50-es korosztályban.

A vállalkozások jogi formája tekintetében meglehetősen vegyes a kép. A legutóbbi két ACE-tanulmány (2016 és 2018) szerint a szakmabeliek:

• 50–60%-a független építészként dolgozik,
• 7–10%-a partnerségek keretében tevékenykedik,
• 20–30%-a zártkörűen működő részvénytársaságot hozott létre.

Uniós szakpolitikai keret: rövid időrendi áttekintés

2001: Az első szakpolitika felvázolása

A városi és vidéki környezet építészeti minőségéről szóló, 2001. február 12-i tanácsi állásfoglalás „a jövő örökségeként” jelölte meg az új építészetet. Arra ösztönözte a tagállamokat, hogy „példaértékű középület-politikák révén mozdítsák elő az építészet minőségét”, többek között a strukturális alapok segítségével.

2008: Az építészet hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez

A Tanács következtetései az építészetről: a kultúra hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című, 2008. decemberi tanácsi következtetések szorgalmazták az építészet „életminőség színvonalához” történő hozzájárulásának általános érvényesítését, és az azzal kapcsolatos tudatosságnövelést.

Szakpolitikai eszmecsere

Az egykori Építészeti Szakpolitikák Európai Fóruma (EFAP) lehetővé tette a tagállamok közötti szakpolitikai eszmecserét, és 2012-ben felmérést tett közzé az európai építészeti szakpolitikákról. Az elmúlt néhány évben egyre inkább tudatosult az emberekben, hogy milyen fontos szerepet tölt be a minőségi építészet az európai társadalmak fenntartható fejlődésében.

2018: Magas színvonalú építési kultúra és több célkitűzésre kiterjedő szakpolitikai döntéshozatal

A 2018 januárjában Európa kulturális miniszterei és az érdekelt felek (például az ACE) által elfogadott, magas színvonalú építési kultúráról (Baukultur) szóló Davosi Nyilatkozat. Kiemelte a kultúra épített környezetben betöltött központi szerepét, és az ember által formált környezet (vagyis az építészetre, a kulturális örökségre, a közterületekre, a tájépítészetre és az infrastruktúrára is kiterjedő Baukultur) integrált és minőségi megközelítését szorgalmazta.

Ez egy uniós szintű koncepció, melyről további megbeszélések folynak az alábbi fórumokon:

• az európai építészeti igazgatók ülésein – ezeket az informális találkozókat a francia Kulturális Minisztérium indította el 2017-ben a szakpolitikák kidolgozásával kapcsolatos eszmecsere céljából,
• az EU soros elnökségét betöltő tagállamok által szervezett, építészeti szakpolitikákról szóló európai konferenciákon.

A tagállamok építészettel foglalkozó szakértői csoportja

A 2018 óta elvégzett szakpolitikai tevékenységek eredményeként a Tanács 2019–2022-es időszakra szóló kulturális munkaterve előirányozta egy nyitott koordinációs módszert (OMC) alkalmazó, tagállami szakértőkből álló csoport létrehozását, amely a mindenki javát szolgáló magas színvonalú építészet és épített környezet témájára összpontosít.

A csoportban 35 szakértő vett részt 22 tagállamból, valamint Svájcból és Norvégiából. A csoport első ülésére 2020 februárjában került sor.

2021. október 5-én az Európai Bizottság a szakértői csoport következtetései alapján közzétette „A közös építészeti kultúra felé: beruházás a jó minőségű lakókörnyezetbe mindenki számára” című jelentést. 

A jelentés arra hivatott rávilágítani, hogy a minőségi lakótér és tervezés ismérveinek nem csupán a funkcionalitás, a környezetkímélet és a gazdaságosság szempontjainak kell megfelelniük, hanem társadalmi, kulturális és pszichológiai szükségleteket is ki kell elégíteniük, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a lakókörnyezetek az összetartozás érzését keltsék az emberekben. Esettanulmányok alapján a jelentés ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan lehet biztosítani az építészet és az épített környezet magas színvonalát.

A szakértői csoport szinergiákat alakított ki más releváns uniós tevékenységekkel, például a zöld megállapodás épített környezethez kötődő kezdeményezéseivel, a városfejlesztési menetrend kultúrával és kulturális örökséggel kapcsolatos partnerségével, valamint a Horizont 2020 Urban Maestro elnevezésű projektjével.

• További információk „A közös építészeti kultúra felé: beruházás a jó minőségű lakókörnyezetbe mindenki számára” című jelentésről

A Kreatív Európa program (minőségi) építészethez nyújtott támogatása

A kortárs építészet területén végzett kiemelkedő munkát elismerő díjak

Az Európai Unió a Kreatív Európa program támogatásával és a Mies van der Rohe Alapítvány közreműködésével két díjjal ismeri el az építészet területén elért kiemelkedő eredményeket:

1. Az Európai Unió kortárs építészeti díja: Mies van der Rohe-díj

2001 óta az Európai Unió kortárs építészeti díja, a Mies van der Rohe-díj az EU legfőbb eszköze arra, hogy kiemelje és előmozdítsa a minőségi építészetet Európában. Ez a kétévente átadott díj kimagasló építészeti alkotásokat tüntet ki Európa-szerte. A fődíj (60 000 euró) mellett magában foglalja a feltörekvő építészeket elismerő díjat is (20 000 euró).

• További információk a Mies van der Rohe-díjról 

2. Fiatal Tehetségek Építészeti Díja (YTAA)

A 2016-ban elindított Fiatal Tehetségek Építészeti Díja (YTAA) kiegészíti a Mies van der Rohe-díjat. Az elismerés az építészhallgatók legjobb diplomaprojektjeit jutalmazza, hogy segítsen a fiataloknak megvetni a lábukat a szakmai életben. Az ACE, az Európai Egyesület Az Építészeti Oktatásért (EAAE) és a La Biennale di Venezia a Fiatal Tehetségek Építészeti Díja kezdeményezés hivatalos partnerei.

A fiatal szakemberek közötti párbeszéd világszintű előmozdítása érdekében a Fiatal Tehetségek Építészeti Díjára 2018 óta két ázsiai ország, 2020 óta pedig három latin-amerikai ország is pályázhat. 2020-ban ezenkívül elindították az YTAA önálló ázsiai változatát (Kína, India, Japán és Dél-Korea részvételével).

• További információk a Fiatal Tehetségek Építészeti Díjáról

Hálózatok és platformok

A Kreatív Európa program keretében az Európai Unió/Európai Bizottság a következő hálózatokat és platformokat is támogatja:

Építészek Európai Tanácsa

Az Építészek Európai Tanácsa (ACE) 31 európai ország 43 tagszervezetéből áll: ezek az uniós tagállamok, valamint Szerbia, Svájc és Norvégia nemzeti szabályozó és szakmai képviseleti szervei.

CONNECT ARCH tevékenységei (2017. május – 2021. április) miatt európai hálózatként részesül támogatásban. A tevékenységek célja a szakma felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívások leküzdésére. Idetartoznak a következők: határokon átnyúló és transznacionális mobilitás, fokozott verseny az EU-n kívülről, alkalmazkodás a digitális technológiákhoz, új készségek és kompetenciák elsajátítása. 

Az ACE ezenkívül részt vesz a Bizottság kulturális örökséggel foglalkozó szakértői csoportjában, és hozzájárul a magas színvonalú építészetért felelős OMC-csoport munkájához. A szervezet a nemzetközi színtéren kölcsönös elismerési megállapodásról tárgyal olyan harmadik országokkal, mint Kanada és a Koreai Köztársaság.

LINA Platform

A LINA (Learning, Interacting and Networking in Architecture, azaz „Tanulás, interakció és hálózatépítés az építészet területén”) Platform a Jövő Építeszete Platform (Future Architecture Platform) mögött álló intézmények és szervezetek 2021. évi kezdeményezése. A LINA Platform célja, hogy támogassa a feltörekvő építészeket, egyben mozgósítsa a szakmában rejlő erőforrásokat a fenntartható környezet megteremtése érdekében.

A platform egyesíti a környezeti kihívások kezelésére irányuló építészeti erőfeszítéseket, valamint támogatja az európai zöld megállapodás megvalósítását segítő ötletek kidolgozását és terjesztését. Kutatási tevékenységek, műhelytalálkozók, kiállítások, konferenciák és projektismertetők révén a LINA Platform segít megvalósítani a fenntartható építészet jegyében született új európai Bauhaus célkitűzéseit.

A LINA Platform 23 földközi-tengeri ország 28 szervezetét tömöríti, köztük európai biennálékat, triennálékat, fesztiválokat, múzeumokat, kutatóhálózatokat és laboratóriumokat, kiadókat és egyetemeket. A kezdeményezést a Ljubljanai Egyetem Építészmérnöki Kara koordinálja.

Együttműködési projektek

Az alábbi kulturális együttműködési projektek külön említést érdemelnek.

Human cities: A városi lépték megkérdőjelezése (2014–2018)

A franciaországi Saint-Étienne városában található Cité du design intézmény által vezetett projekt, amely a városban élő emberekkel megvalósított innováció kreatív és fenntartható eszközeként használja a dizájnt.

A platform a „SMOTIES – Creative works with small and remote places” („SMOTIES – Kreatív alkotások kis és félreeső helyekkel) elnevezésű 2020-as utánkövetési projektjével 10 kis és félreeső európai helyszínen fogja átültetni a gyakorlatba a megközelítését. Ezek a helyek olyan tárgyi és szellemi kulturális javak megőrzőiként működnek majd, amelyek esetében fennáll az eltűnés veszélye.

Tbiliszi Építészeti Biennálé (2018 és 2020)

A Tbiliszi Építészeti Biennálét 2018-ban hozták létre a 42 Gradusi grúz szervezet vezetésével. Az első alkalom keretében a Tbilisziben és másutt található épített terek és lakóövezetek informális jellegét vizsgálták. A Tbiliszi Építészeti Biennálé „Buildings Are Not Enough” (Az épületek nem elegendők) mottóval tanulmányozta az átalakulási folyamatokat, valamint a városlakók újonnan átértelmezett életmódmintáit: az épületek az ott élők életének átalakulásával együtt formálódtak.

Mi várható a 2021–2027-es Kreatív Európa programtól?

A Kreatív Európa programra (2021–2027) irányuló európai bizottsági javaslat ágazati támogatást irányoz elő az építészeti szektor számára. A javasolt intézkedéseknek a kapacitásépítésre, a tudatosság növelésére és a piacokhoz való hozzáférésre kell összpontosítaniuk.

Creative Europe support to architecture

The Creative Europe programme supports architecture through its different actions and prizes:

• prizes
• Creative Europe Networks and Creative Europe Platforms
• European Cooperation Projects
• sectorial support

EU Prize for Contemporary Architecture

The European Union organises the EU Prize for Contemporary Architecture - Mies van der Rohe Award (EUmies Awards) to recognizing excellence in built works of architecture in Europe (Architecture and Emerging) and final diploma works by recently graduated architects (Young Talent), supported through the Creative Europe programme:

Networks and platforms

The Creative Europe programme supports the following networks and platforms in the architecture sector:

European Cooperation projects

These are the European cooperation projects, that Creative Europe supports between 2021 and 2027, that are worth highlighting:

Sectorial support for architecture

The Creative Europe programme provides sectoral support to architecture and heritage for a quality built environment on top of the actions mentioned above, to address common difficulties the sector encounters.

This support includes capacity-building, promotion of Baukultur, peer learning and audience engagement in order to disseminate high-quality principles in contemporary architecture.