Skip to main content

Culture and Creativity

A kulturális örökség európai éve (2018)

A kulturális örökség európai éve (2018)

2018 a kulturális örökség európai éve volt. A kezdeményezés azt volt hivatott elősegíteni, hogy minél többen fedezzék fel és ismerjék meg Európa kulturális hagyatékát. Célja emellett a közös európai térséghez való tartozás tudatának erősítése volt. A kampányév szlogenje a következő volt:

„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása”.

A kulturális örökség európai évének előestéjén indított Eurobarométer tematikus felmérésből kiderült, hogy az európai polgárok nagy többsége úgy gondolja, hogy a kulturális örökség személyesen nekik (84%), közösségüknek (84%), régiójuknak (87%), országuknak (91%) és az EU egészének (80%) egyaránt fontos.

A válaszadók túlnyomó többsége (84%) azt állította, hogy büszke a régiójának vagy országának kulturális örökségére, és szintén nagy (70%) volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik más európai országok történelmi műemlékeire, helyszíneire, műalkotásaira vagy hagyományaira is büszke.

A megkérdezettek 70%-a úgy nyilatkozott, hogy az Európához tartozás érzését kelti az, ha valaki olyan hely közelében él, amely valamilyen módon az európai kulturális örökséghez kapcsolódik. Ráadásul a felmérésben részt vevők többsége úgy véli, hogy a helyi, regionális, országos és európai szintű hatóságoknak több forrást kellene fordítaniuk a kulturális örökség ápolására.

A kulturális örökség európai éve (2018): fő adatok

  • 12,8 millió résztvevő
  • 23 ezer rendezvény
  • 37 ország

Az Európai Bizottság az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és más partnerekkel együttműködve tíz hosszú távú európai kezdeményezést hajtott végre az év fő szakpolitikai hozzájárulásaként. Ezek a kezdeményezések többek között:

  • Iskolákkal folytatott tevékenységek
  • A kulturális örökség részét képező épületek újrahasznosítását szolgáló innovatív megoldások keresése
  • A kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelmet szolgáló tevékenységek

Emellett számos uniós finanszírozású projekt indult a kulturális örökség óvására, illetve népszerűsítésére. Az Európai Bizottság a Kreatív Európa program keretében együttműködési projektek támogatására irányuló pályázati felhívást tett közzé. Ezen túlmenően az Erasmus+, az Európa a polgárokért, a Horizont 2020 és más uniós programok további finanszírozási lehetőségeket biztosítottak.

A kulturális örökség európai éve (2018): közös sikerek

Az uniós intézmények elkötelezték magukat amellett, hogy a kulturális örökség európai éve sikeres legyen. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, valamint a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is megünnepelte az évet és számos olyan tevékenységet szervezett, amelynek középpontjában kulturális örökségünk áll.

A nemzeti koordinátorok feladata volt az európai év nemzeti szintű végrehajtása. A kulturális örökség európai évében a következő országok vettek részt: az akkori 28 tagállam és kilenc társult ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedón Köztársaság, Izland, Montenegró, Norvégia, Svájc, Grúzia és Szerbia).

Az Európai Bizottság a kampányévet 38 civil szervezet segítségével vezényelte le, amelyek az érdekelt felek bizottságának tagjai voltak. Az érdekelt felek bizottságának kiválasztása nyílt és átlátható folyamat volt, amelyben nyílt részvételi felhívást követően az UNESCO és az Európa Tanács is részt vett.

A kulturális örökség európai éve (2018): hozadékok

Az Európai Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek a kampányév után is hosszú távú jövőkép alapján munkálkodnak Európa kulturális örökségének ápolásáért, védelméért és fejlesztéséért. Ez a munka a kulturális örökség európai évének eredményein, illetve a kulturális örökségért való fellépés európai keretén alapul. A Bizottság a szakértői csoport munkájára támaszkodva járul hozzá ehhez a közös erőfeszítéshez.

Bővebb tudnivalók a kampányévről