A kulturális örökség közös erőforrást és javat jelent. Ez azt is jelenti, hogy örökségünk gondozása közös felelősségünk. Az Európai Bizottság A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé című 2014. évi közleményében ki is mondta ezt az elvet.
A megőrzés új megközelítései arra összpontosítanak, hogy a kulturális örökség teljes mértékben a helyi közösség részévé váljon. Ez az oka annak, hogy a kultúra őrzői erőfeszítéseiket egy-egy elszigetelt terület helyett a teljes kulturális táj megőrzésére és javítására irányítják.
A Bizottság tudatában van annak, hogy – a magánszektor és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonásával – folytatni kell a részvételen alapuló értelmezési és irányítási modellek kidolgozását, amelyek jobban megfelelnek a mai Európa számára. Ez erősítené Európának a kulturális örökség megőrzése, helyreállítása és hasznosítása területén betöltött pozícióját.
A kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek közötti kapcsolatok erősítése
A 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervben az Európai Unió Tanácsa felkért egy 27 ország szakértőiből álló csoportot, hogy határozzák meg „a közszektor, a magánszektorbeli érdekeltek és a civil társadalom részvételével megvalósuló, többszintű kormányzás innovatív [megközelítéseit] [...] az anyagi, szellemi és digitális örökség terén”.
A részvételen alapuló irányítás célja a kulturális örökséget ápoló intézmények és szakemberek közötti kapcsolat megerősítése. A kulturális örökség iránt érdeklődők és az azzal foglalkozók bevonására irányul. Emellett olyan innovatív megközelítésről van szó, amely valódi változást hoz a kulturális örökség kezelése és értékelése terén. Végül pedig, hosszú időn át fenn lehet tartani.
A részvételen alapuló irányítás megközelítésének magyarázata a „Participatív kormányzás a kulturális örökség vonatkozásában” című 2018. évi jelentésben található.
A jelentésre építve a kulturális örökségért való fellépés európai kerete részvételen alapuló megközelítésre szólít fel a kulturális örökség védelme és kezelése terén. Arra is rámutat, hogy nyílt, részvételen alapuló és inkluzív folyamatok keretében helyi közösségeket és az érdekelt felek széles körét bevonó, új modellekre van szükség.
Lásd még az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi vonatkozású értékéről szóló keretegyezményét (Faro), amely ösztönzi a civil társadalom és a helyi közösségek szerepvállalását a kulturális örökség irányításában.
Kiemelt projekt
NEARCH
A NEARCH megvizsgálta a lakosság kortárs régészetben való részvételének különböző vetületeit. Emellett új munkamódszereket és együttműködési formákat hozott a területre: a régészet művelését mint az emberek bevonásának és az európai összetartozás-érzés kialakításának eszközét.