Építészeti stúdiók: bfstudio-architects: Benita Braun-Feldweg/Matthias Muffert építészek; ARGE ifau, Heide & von Beckerath építészek; Deadline architects, Griffin Jürgens GbR; várostervezési tanulmány: bbzl böhm benfer zahiri landschaften städtebau 

Fő szponzor: Berlin szövetségi tartomány (a Berlini Szenátus Városfejlesztési, Építési és Lakásügyi Minisztériuma) és a német nemzeti kormány 

Befejezés éve: 2018

Összterület: 13 000 m²  

Díjak:  

• Német városfejlesztési díj, 2020  
• Berlin-díj, 2021 
• Metropolenhaus: Deutscher Bauherrenpreis, 2020 
• FIABCI Prix d’Excellence Germany, 2019 
• Német Formatervezési Díj, 2020 
• Német Lakásépítési Díj, 2020 

Városi / regionális háttér

A Berlin központjában található egykori Blumengroßmarkton (virágpiacon) található Zsidó Akadémia körüli elhagyatott terület lehetőséget kínált arra, hogy egy társadalmilag megbélyegzett negyedet sokszínűbb városi területté alakítsanak át. Az átalakítás a vegyes város eszményét követte, amely megkönnyíti a különböző szereplők együttélését, és közös alkotó megközelítést alkalmaz. 

A projektnek a helyszínre jellemző kihívásokkal kellett szembenéznie, többek között azzal, hogy a terület az egykori berlini fal történelméből adódóan gyakorlatilag egy belvárosi peremterület. A városi tájban való eligazodást tovább nehezítette a tervezési előírások és az építészeti laissez-faire szembenállása. 

Ráadásul az egymás mellett élő közösségek jellemezte terület, mely egyfelől múzeumoknak, kulturális intézményeknek és oktatási intézményeknek, másfelől pedig túlnyomórészt bevándorló hátterű közösségeknek adott otthont, városfejlesztési nehézségekbe is ütközött. 

A terület szociális szempontból is sérülékeny volt, miután magas a migráns háttérrel rendelkezők aránya (kb. 70%), ami alacsonyabb iskolázottsági és jövedelmi szinttel párosul. 

Megoldás

2010-ben a helyi közösség és a kerület közös erőfeszítéssel kidolgozta a „Művészeti és kreatív negyed” (KuKQ) elnevezésű stratégiai városfejlesztési koncepciót. A cél az volt, hogy Berlin új, virágzó kreatív közösségét integrálják egy migránsok lakta városrészbe anélkül, hogy ez társadalmi konfliktusokat, kényszerű lakóhelyelhagyást vagy dzsentrifikációt idézne elő. A város tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogyan alakítsák élhető városnegyeddé az egykori virágpiacot. Pályázatot írtak ki olyan fejlesztési koncepciókra, amelyek középpontjában a társadalmi interakciót szolgáló közös terek, a vegyes használat és az új épülettípusok állnak. 

A versenypályázat nyertese három – szövetkezeti, szociális és kulturális küldetéssel rendelkező – társbefektető csoport volt. A kerülettel és a berlini szenátussal szorosan együttműködve ők hozták létre a helyszín fejlesztését célzó PxB projektcsoportot. 

Napjainkban a virágpiac csarnokát vegyes programoknak helyet adó tetszetős épületek és hívogató nyilvános terek övezik. A három új épületben lakások, műtermek, kereskedelmi terek, közös munkaterületek, irodák, műhelyterek, szemináriumi szobák, vendégszállások kaptak helyet, de egy nyári konyha, egy rendezvénytér, egy galéria, egy kávézó, több üzlet és egy étterem is található. A terek egy részét a társadalmi szervezetek tulajdonosként és bérlőként használják, csökkentett bérleti díj ellenében vagy ingyenesen. 

A kiváló minőség kritériumai (kontextus, helyérzet, sokszínűség, szépség)

• A projekt jól példázza a települési érdekelt felek, a közérdekű kritériumok alapján kiválasztott magánbefektetők és a helyi polgárok közötti gyümölcsöző együttműködést. Együttesen irányították a közös, kreatív és inkluzív tervezési és végrehajtási folyamatot. 
• A PxB, a berlini szenátus és a kerület együttműködési eszközöket hozott létre: helyszínfejlesztési szerződés, amelyben a PxB kötelezettséget vállal az átmeneti projektek, a fiatalok általi aktívabb szerepvállalás, az állampolgári részvétel és a rendezvények finanszírozására; minősítési folyamat és annak keretében négy workshop a várostervezésről, a kereskedelemről/nyitott térről, az építészetről és a városrészek integrációjáról; várostervezési és építészeti kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testület. 
• Azáltal, hogy teret biztosít az inkluzív lakhatás, különböző ideiglenes projektek, kulturális és oktatási tevékenységek számára, a Blumengroßmarkt a fiatalokat, a migráns háttérrel rendelkezőket, az időseket és a munkanélkülieket célozza meg. 
• A Feldfünf kulturális platform kezeli a Metropolenhaus épület földszintjén található közösségi tereket, ahol a közösség irányítja a művészet, a design és a mindennapi élet közötti párbeszédet. 

Irányítás és igazgatás

Szervezetenként egy-egy személy: Friedrichshain-Kreuzberg kerület, Berliner Großmarkt GmbH, a Berlini Zsidó Múzeum Alapítványa, a Szenátus Városfejlesztési, Építési és Lakásügyi Minisztériuma. 

A kulturális platform irányításához mintegy 8 személyre van szükség (körülbelül 1,5 teljes munkaidős egyenérték és önkéntes munka).  

Költségvetés és finanszírozás

• 75 millió euró magánforrásból a három épület megépítésére. Pénzügyi volumenét tekintve ez az eddigi legnagyobb szövetkezeti városfejlesztési projekt Németországban. 
• 4 240 000 euró a nyílt terek, az utcák, a Bessel Park és az Enckestreet újratervezésére és átalakítására a „Városi örökség védelme”, az „Élénk központok és városrészek” és „A városi zöld jövője” elnevezésű nemzeti-regionális-önkormányzati programok révén. 
• 90 000 euró a PxB csoporttól a polgári szerepvállalásra, az aktivizálásra és a rendezvényekre. 
• 60 000 euró/év a Metropolenhaus Földszint Társaságtól a Feldfünf kulturális vezetői számára.  

Átadható ötletek

A projekt számos kulcsfontosságú tanulságra rávilágít:  

• A lakóhelyelhagyás és a dzsentrifikáció elkerülhető egy koncepcióvezérelt, az érdekelt felek bevonásával történő megközelítéssel, akár magánfinanszírozás révén is. 
• A közjót középpontba állító pénzügyi modellek és a társfinanszírozás fenntarthatják a társadalmi és kulturális célokat szolgáló, nem kereskedelmi tereket.  
• Az együttműködésen alapuló, hatékony városfejlesztés az összedolgozáson és a közös jövőképen alapul, amely egyaránt integrálja a felülről lefelé és az alulról felfelé irányuló folyamatokat.

A város három tippje: 

• Ha egy állami ingatlan értékesítésre kerül, kérjenek felhatalmazást arra, hogy a befektetői kiválasztási folyamatot közérdekű szempontok szerint, megfelelő mértékben felügyelhessék. 
• Dolgozzanak ki olyan stratégiai keretet, amely ösztönzi a társadalmi és funkcionális szempontból vegyesen használt köz- és magánterületek kialakítását. A pályázatok győzteseit ne a legalacsonyabb ár, hanem a legjobb fejlesztési koncepció alapján válasszák ki.  
• Működjenek együtt az ottani közösségekkel, intézményekkel és egyesületekkel. Ők ismerik a helyet, az embereket és a kihívásokat.