Az Európai Bizottság által a 2019 és 2024 közötti időszakra meghatározott prioritások rendkívül fontosak a kulturális politikával kapcsolatos uniós döntéshozatal, valamint az európai kulturális együttműködés kiemelt témái szempontjából.

Ezek a prioritások részét képezik az Európai Unió átfogó politikai stratégiájának. 

A meghatározott prioritások továbbra is fontos szerepet játszanak az uniós szintű kulturális szakpolitikai döntéshozatalban és az európai kulturális együttműködés kiemelt témáit illetően.

Az Európai Bizottság hat politikai prioritása a 2019–2024 közötti időszakban:

1. Az európai zöld megállapodás: Az első klímasemleges kontinens megteremtése
2. A digitális korra felkészült Európa: Újgenerációs technológiákkal az emberek érvényesüléséért
3. Emberközpontú gazdaság: A szociális méltányosság és a jólét szolgálatában
4. Európa globális szerepének erősítése: Európa ambiciózusabb szerepre törekszik, megerősítve egyedülálló védjegyünket, a felelős globális vezetést
5. Az európai életmód előmozdítása: Olyan egyenlőségközpontú Unió kialakítása, amely egyforma lehetőségeket biztosít mindannyiunk számára
6. Az európai demokrácia megerősítése: Demokráciánk ösztönzése, védelme és megerősítése

• További információk az Európai Bizottság stratégiai prioritásairól

A kulturális és kreatív ágazatok fontos szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban, ezért a fent említett prioritások mindegyikéhez nagyban hozzájárulhatnak.

Az új európai kulturális menetrend

A Bizottság a 2007-es európai kulturális menetrend nyomán 2018-ban elfogadta az új európai kulturális menetrendet, hogy figyelembe vegye a kulturális ágazat fejlődését. Az új menetrend és az azt kísérő szolgálati munkadokumentum megteremti az uniós szintű kulturális együttműködés keretét. Ezek a dokumentumok elsősorban a kultúra Európa társadalmában, gazdaságában és nemzetközi kapcsolataiban betöltött értékes szerepével foglalkoznak. A menetrend fejlett munkamódszereket is megszab a tagállamokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi partnerekkel folytatandó együttműködéshez.

A kultúrával kapcsolatos szakpolitikai együttműködés fő témáit és eszközeit a tagállamok határozzák meg az Európai Unió Tanácsa által elfogadott kulturális munkatervek formájában.

Az új menetrend három stratégiai területet foglal magában, melyek konkrét, a szociális, gazdasági és külső dimenzióknak megfelelő célkitűzésekkel rendelkeznek.

Szociális dimenzió

A menetrend – annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségeket a társadalmi kohézió és jóllét megszilárdítására – arra hivatott, hogy:

• az európai lakosságban rejlő kulturális alkotóképesség fejlesztése céljából a kulturális tevékenységek széles körét elérhetővé tegye a polgárok számára és aktív szerepvállalási lehetőségeket kínáljon mindenki számára;
• ösztönözze a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek mobilitását, és felszámolja a mobilitás akadályait;
• óvja és népszerűsítse az európai kulturális örökséget, mint közös erőforrást, felkeltse az érdeklődést közös történelmünk és értékeink iránt, valamint megerősítse a lakosság körében a közös európai identitás érzését.

Gazdasági dimenzió

A menetrend az oktatás és az innováció területén támogatni igyekszik a kultúraalapú kreativitást a munkahelyteremtés és a növekedés támogatása érdekében, és ennek keretében a következő célkitűzéseket fogalmazta meg:

• a művészet, a kultúra és a kreatív gondolkodás támogatása a formális és az iskolarendszeren kívüli oktatás és képzés valamennyi szintjén és az egész életen át tartó tanulás során;
• a kulturális és kreatív ágazatok szempontjából kedvező ökoszisztémák kialakulásának támogatása, a finanszírozáshoz és az innovációs kapacitáshoz való hozzáférés elősegítése, a szerzők és alkotók méltányos díjazásának előmozdítása és az ágazatközi együttműködés ösztönzése;
• a kulturális és kreatív ágazatok által megkívánt készségek – köztük a digitális, a vállalkozói, a hagyományos és a speciális készségek – előmozdítása.

Külső dimenzió

A cél az EU nemzetközi kulturális kapcsolatainak megerősítése az alábbi három célkitűzés révén:

• a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójaként szolgáló kultúra támogatása;
• a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása a közösségek közötti békés kapcsolatok megerősítése érdekében;
• a kulturális örökség terén folytatott együttműködés megerősítése.

Az elmúlt évtized uniós kulturális együttműködése során szerzett tapasztalatok alapján az új menetrend vezérelve a tagállamokkal és az érdekelt felekkel – köztük a civil társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi partnerekkel – folytatott szoros együttműködés lett.

Kulturális munkatervek

A tagállamok az EU Tanácsa által megfogalmazott következtetések formájában elfogadott többéves munkatervekben határozzák meg az uniós szintű kulturális politika prioritásait. A munkaterv – az új európai kulturális menetrend mellett és annak stratégiai iránya mentén – az EU kulturális együttműködésének stratégiai és dinamikus eszközeként szolgál, és a szubszidiaritás és az arányosság elvét is figyelembe véve foglalkozik az aktuális politikai fejleményekkel és a meghatározott prioritásokkal.

A 2023 és 2026 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi kulturális munkaterv négy prioritást határoz meg a kulturális politika kidolgozása terén folytatott európai együttműködés számára:

1. Művészek és kulturális szakemberek: a kulturális és kreatív ágazatok megerősítése
2. A kultúra az emberek szolgálatában: a kulturális részvételnek és a kultúra társadalmi szerepének erősítése
3. A kultúra a bolygó szolgálatában: a kultúra erejének felszabadítása
4. Kultúra a közös kreatív partnerségekért: a kulturális dimenzió megszilárdítása az EU külkapcsolataiban

Mindegyik prioritáshoz 21, a Bizottság, a tagállamok és a tanácsi elnökségek számára meghatározott intézkedés tartozik .

A feleknek egyértelműen meghatározott munkamódszereket (ideértve a szakértői csoportokra vonatkozó nyitott koordinációs módszert is) kell követniük, és egyértelműen rögzített eredményeket kell elérniük.

A jelenlegi terv értelmében folytatódnak az Európai Unió eddigi intézkedései a kulturális örökség területén, többek között a következők:

• védekezés az éghajlatváltozás ellen;
• a természeti és ember okozta katasztrófák, valamint az emberkereskedelem elleni fellépés;
• a művészek munkakörülményeinek javítása;
• a kultúra szerepe az egészség és a jóllét szempontjából;
• a kultúrához való hozzáférés, kulturális részvétel és demokrácia;
• a könyvtárak szerepe;
• az ágazatok zöld és digitális átállása;
• a beépített környezetek minősége;
• nemzetközi kulturális kapcsolatok, ideértve az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokat is.

A jelenlegi, negyedik kulturális munkaterv az EU előző, 2019–2022-es, 2015–2018-as és 2011–2014-es kulturális munkaterveire épül.

A kulturális örökségért való fellépés európai kerete

Az Európai Bizottság 2018 decemberében javaslatot tett a kulturális örökségért való fellépés első európai keretére. A keret célja, hogy az EU kiaknázza a kulturális örökség európai évének (2018) a sikerét, hatását megsokszorozza és maradandóvá tegye. 

• További információk a kulturális örökségért való fellépés európai keretéről

A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé

Az EU főképviselője, Federica Mogherini alelnök és Navracsics Tibor biztos 2016-ban benyújtotta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közleményt. A közlemény célja, hogy a világ országaival ápolt uniós diplomáciai kapcsolatok középpontjába helyezze a kulturális együttműködést.

• További információk a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégiáról