Az Európai Bizottság és az Európai Unió 27 tagállama közötti kultúrpolitikai együttműködés az Európai Unió Tanácsában – az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanácsban – és annak előkészítő szervében, a Kulturális Bizottságban zajlik.

A Bizottság elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, konkrétan a kultúra területén pedig a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának.

A szélesebb körű együttműködés keretében az EU intézményeinek és a tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a civil társadalmi szervezetekkel, a kulturális szféra érdekelt feleivel és más szereplőkkel, például a városokkal és régiókkal, illetve nemzetközi szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) is.

Együttműködés a tagállamokkal

A nyitott együttműködési módszer révén az uniós tagállamok képviselői gyakorlati és strukturált módon tudnak egyeztetni egymással. Ez a módszer elősegíti a szakpolitikák és finanszírozási rendszerek kialakításával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét. Ösztönzi a problémás kérdések közös értelmezését, és segít konszenzust kialakítani a megoldásokkal és azok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban.

A nyitott koordinációs módszer keretében a tagállamok által kinevezett szakértők 18 hónap alatt 5–6 alkalommal találkoznak, hogy szakpolitikai ajánlásokat, útmutatókat és eszköztárakat készítsenek, amelyeket később Európa-szerte közzétesznek. A Bizottság felel a nyitott koordinációs módszer megszervezéséért, otthont ad az ülések többségének, és támogatja a nyitott koordinációs módszer szerint dolgozó szakértői csoportok munkáját a szakpolitikák aktualizálása és szakdokumentumok, pl. tanulmányok készítése terén.

A nyitott koordinációs módszert alkalmazó szakértői csoportok 2008 óta üléseznek a rendszeresen. A közelmúltbeli ülések témái:

• A kultúra mint a fenntartható fejlődés hajtóereje (2022)
• A kulturális örökség éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának megerősítése (2022)
• Többnyelvűség és fordítás (2022)
• Audiovizuális koprodukciók (2022)
• Magas színvonalú építészet és lakókörnyezet (2021)
• A művészek jogállása és munkakörülményei (közzététel 2023 közepén)

A 2015–2018-as kulturális munkaterv időszakában a nyitott koordinációs módszer szerint dolgozó szakértői csoportok a következő jelentéseket készítették:

• A társadalmi befogadástól a társadalmi kohézióig: a kulturális politika szerepe (2019)
• Fenntartható kulturális turizmus (2019)
• Európai filmek mozgásban (2019)
• A kulturális örökséghez kötődő szakmákkal kapcsolatos készségek, képzés és tudástranszfer terén folytatott együttműködés előmozdítása az Európai Unióban (2019)
• A közpolitikák szerepe a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő vállalkozási és innovációs potenciál fejlesztésében, valamint A vállalkozói készséggel és az innovációval kapcsolatos uniós szakpolitikák és tanulmányok áttekintése (2018)
• Participatív kormányzás a kulturális örökség vonatkozásában (2018)
• Hogyan mozdíthatja elő a kultúra és a művészet a kultúrák közötti párbeszédet a migrációs és menekültügyi válság kontextusában? (2017)
• A kultúrához való hozzáférés digitális eszközök révén történő előmozdítása: a közönségfejlesztésre vonatkozó politikák és stratégiák (2017) és ezen belül Az olvasás népszerűsítése a digitális környezetben (2016)

Párbeszéd a kulturális és kreatív ágazatokkal

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az új európai kulturális menetrend keretében megerősíti a kulturális és kreatív ágazatok szervezeteivel folytatott párbeszédet. Ez az együttműködés a menetrend sikeres végrehajtásának egyik előfeltétele.

A Bizottság közös fórumot biztosít az érdekelt feleknek és a döntéshozóknak, hogy az ágazati fejlemények és szükségletek figyelembevételével megvitassák az egyes szakpolitikai prioritásokhoz és témákhoz tartozó legfontosabb kérdéseket. Az intézmény célja, hogy megerősítse a kulturális ágazat érdekképviseleti képességét az európai szintű kultúrpolitikai vitákban, és egyúttal szorosabb együttműködésre ösztönözze az ágazati szereplőket.

„A kultúra hangja” a Bizottság által 2015 óta támogatott konkrét strukturált párbeszéd, mely keretet biztosít az uniós civil társadalmi érdekeltek és az Európai Bizottság közötti megbeszélésekhez. Ezt a fórumot jelenleg a Goethe Intézet irányítja a Bizottság nevében.

„A kultúra hangja” keretében tárgyalt jelenlegi témák itt találhatók, a korábbi témákról pedig itt lehet tájékozódni.

• Közönségfejlesztés digitális eszközökkel (2018)
• Nemzetközi kulturális kapcsolatok (2022)
• A digitális közönség (újra)bevonása a kulturális ágazatokba(2022)
• A művészek, valamint a kulturális és kreatív szakemberek jogállása és munkakörülményei (2021)
• A kultúra és a fenntartható fejlődési célok (2021)
• Nemek közötti egyenlőség a kulturális és kreatív ágazatokban (2020)
• A kultúra szerepe az Európai Unió nem városi területein (2020)
• Társadalmi befogadás: partnerség más ágazatokkal (2018)
• Készségek, képzés és tudástranszfer: hagyományos és újonnan megjelenő szakmák a kulturális örökség területén (2017)
• Kultúrák közötti párbeszéd a közös nyilvános terekben (2016)
• A kultúra szerepe a befogadás előmozdításában a migráció kontextusában (2016)
• A kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói és innovációs potenciáljának fejlesztése (2016)
• Participatív kormányzás a kulturális örökség területén (2015)

„A kultúra hangja” korábbi témáiról itt lehet olvasni.

The Open Method of Coordination (OMC) is a practical and structured way to bring together representatives from EU countries to encourage the exchange of good practices regarding the design of policies and funding schemes. The method fosters a common understanding of issues and helps to build consensus on solutions and their implementation.

The European Commission maintains regular dialogue with European organisations from the cultural and creative sectors and industries, as part of its activities in the field of culture.

From 2015 until 2023 the Commission organised a structured dialogue, called Voices of culture, as part of the New European Agenda for Culture. It provided a framework for discussions between civil society stakeholders and the Commission. It was implemented by the Goethe-Institut on behalf of the Commission following a call for tender.